Az eltemetett igazság Amara Gyönyörű napsütéses reggel köszöntött rám, az ablakon át beszűrődő fény aranyfátyolként simogatta végig a szobát. Dalolászva pattantam ki az ágyból, amikor lehúztam magamról a takarót. Pillanatok alatt magamra kaptam egy könnyed ruhát, és már szaladtam is a konyha felé, ahol az édes briós illata csalogatott. Egyet
November 19, 2024
Éjféli nap Az álmaimban a világ sokkal élénkebb és mélyebb, mintha az ébrenlét csak a valóság halvány lenyomata lenne. Ahol az idő súlytalanul megáll, a képzeletem egy másik világba repített – egy helyre, amelyet egyszerre ismerek és fedezek fel újra, mintha minden ismerős idegenként köszöntene. A sötét utcát az eső áztatta
November 19, 2024
A vallomás Már három óra telt el, és Amara azóta sem jött vissza. Az ablak mellett ülve figyeltem, ahogy az alkonyat lassan átadja helyét az éjszakának, a távolban a sötétség kíméletlenül bekebelezte a tájat. A fejemben ezernyi kérdés kavargott, de egyikre sem tudtam választ adni. Hol lehet most? –Maradj itt
November 19, 2024