A szívemet apró szilánkokra törted szét Dalma Megint az órára pillantottam. Tizenegy múlt. Erik, hol vagy már? Azt mondta, hogy nem marad sokáig. A tea már kihűlt, én pedig egyre nyugtalanabb lettem. A nap hosszú volt, és bár most fürdés után frissnek kellett volna éreznem magam, csak még jobban felkavarodtam.
September 23, 2024
A préda Kíra Az istálló félhomályos, hűvös levegője körülvesz, és a könnyek már rég eláztatták az arcomat. Próbálom rendbe szedni magam, de a belső vívódás, ami tombol bennem, nem hagy nyugodni. A nyergeket pakolom a polcra, de minden mozdulatom tele van dühvel és keserűséggel. Dalma ismét túllőtt a célon. Ez
September 23, 2024
Testvér háború Dalma Amióta kiengedtek a kórházból, azóta itt vagyok Eriknél. Nem a lakásába hozott, hanem ide, a villájába. Sosem jártam még itt, de hallottam már róla, hogy Erik mindig is jómódban élt. Már a bejárat is olyan fényűző, mintha egy másik világba csöppentem volna. Az egész helyzet még mindig
September 23, 2024