Réka 46. fejezet (+18)

Rózaszín Mustang

Reggeli alatt jött egy hívás Javiertől. -Ezt fekell vennem.-közlöm a többiekkel.Lassan felkeltem a helyemről és az előszoba irányába indultam. Hátra néztem és láttam, hogy Eliot utánam néz. Eltátogtam neki Javier nevét, mire válaszul azt bólintotta, hogy oké. -Szia Réka!-köszöntött bele vidáman. -Szia! Mitől lettél ilyen boldog szombat reggel?-nevetek. -Fantasztikus hírem van a számodra, de ezt személyesen szeretném elmondani neked.-hallom a hangján mennyire izgatott. -Szombaton nem nagyon szoktunk stúdiózni.-kuncogok, majd a többiek felé nézek és látom milyen jól elvannak nélkülem. Tovább sétáltam, majd kimentem az udvarra. -Figyelj Javier, áruld el nekem. Kérleeeek.-könyörgök neki, de Ő nem akarta elárulni. -Réka! Reggelizz meg és gyere. Várlak a stúdióban! Sziaaa!- ezzel kinyomta a vonalat. -Szia.-forgatom a szemem, de már nem hallotta. Érzem Eliot jelenlétét a hátam mögött, így mosolyogva felé fordultam. -Javier volt.-mondom neki és megölelem. -Azt hittem, hogy valamelyik titkos szeretőd volt az. Nem szoktál kimenni telefonálgatni.-ugratott. -Nekem szerető? Na ne viccelj már!-nevetek fel. -Talán elfelejtetted, hogy majdnem egy évig a szeretőd voltam?-emlékeztetett a viszonyainkra. -Ja, hogy úgy.-nevetek és megcsókolom. -Gyere menjünk vissza reggelizni, mert kihűl a rántottád.-mondta a csók után. 

Amikor beléptem a stúdióba, Javier már ott állt, az arcán az a jellegzetes, titokzatos mosoly látszott. Ahogy közeledtem hozzá, éreztem, hogy a levegő is vibrál, mintha tele lenne izgalommal és várakozással. Javier szemei ragyogtak, és láttam rajta, hogy alig bír magával. -Szia Réka!-köszöntött és megöleltük egymást. -Szia Javier!-és kibontakoztunk az ölelésből. Levettem a kalapomat és leültem Javier előtt a fotelbe. A férfi az íróasztalához ment és összecsapta a tenyerét. -Réka! Olyan hírem van! Nem akartam ezt telefonba mondani, hiszen ez karriered legnagyobb mérföldkövének számít.-majd összedörzsölte a tenyerét. -Gyerünk Javier, ne izgass fel.-nevettem közben feszülten figyeltem rá. -Előbb öntök egy kis whisky-t.-húzza az időt és elindul a bárszekrény felé. -Persze, e nélkül nincs bejelentés.-mosolyogtam rá. Javier az asztalra helyezte a tárgyakat és máris töltögetni kezdett. Felkapta az egyik poharat és a kezembe nyomta. Az asztalnak támaszkodott és koccintottunk. Mindketten belekortyoltunk, majd ismét egymásra néztünk. -Réka, annyira örülök, hogy itt vagy! - mondta, miközben az asztalra helyezte a poharát. - Van valami nagyon izgalmas hírem számodra.- és fülig érő szájjal vigyorgott rám. -Mondd már!-sürgettem, majd én is kiittam a maradék whiskyt. Éreztem, hogy ez valami nagy dolog lesz. Javier még közelebb jött, és egy pillanatra elhallgatott, mintha keresné a megfelelő szavakat. Majd végre valahára kibökte a csodás hírt.-Réka, meghívtak bennünket az Eurovízióra versenyezni! Megyünk Malmöbe!-és várta a reakciómat. Egy pillanatig úgy éreztem, mintha megállt volna az idő. A szívem őrült tempóban kezdett el dobogni és hirtelen úgy éreztem, mintha minden vér az arcomba tódult volna. Aztán hirtelen felugrottam a székből és Javier nyakába ugrottam. Könnyek szöktek a szemembe az örömtől, és csak azt éreztem, hogy ez egy valóra vált álom! -Nem hiszem el! - kiáltottam. - Ez egy álom!-sikitozok és elkezdek az irodában ugrándozni. Nem bírok magammal,most azonnal bulizni akarok. Felkapom a whiskyt és öntök még egy kicsit a pohárba. Javiernek is öntök és ismét koccintunk. Javier nevetett rajtam, és boldogan koccintottunk. Alig hiszem el, hogy Malmöbe megyek! Ráadásul az Eurovízión fogok fellépni. Valaki csípjen meg! Valamit még meg akartam tudni Javiertől. -Hogyan történt ez? - kérdeztem még mindig hitetlenkedve, miközben visszaültem a fotelbe. Javier elmagyarázta, hogy a dalunkra felfigyeltek a szervezők, és úgy gondolták, hogy tökéletesen illik a verseny hangulatához. Ahogy hallgattam, egyre jobban éreztem, hogy valóban képesek lehetünk erre. Az elmúlt hónapokban rengeteget dolgoztunk ezen a dalon, és most itt a lehetőség, hogy megmutassuk a világnak, mire vagyunk képesek. A felkészülés, az utazás, az előadások… minden egyes apró részlet annyira izgalmasnak tűnt. És Javier mellettem állt,mint menedzser, akivel együtt osztozhatok ebben a kalandban. Annyira boldog vagyok, hogy Ő a menedzserem. Javier felülmúlja Igort és Lucát is. Luca is jó volt, de Javier tényleg azt csinálja, amire mindig is vágytam. Ezért is tisztelem Őt annyira. -Ez csodálatos, Javier! - mondtam végül, amikor már úgy éreztem, hogy képes vagyok összeszedni a gondolataimat. - Annyira hálás vagyok neked, hogy ezt lehetővé tetted. Nem is tudom, hogy köszönjem meg.-halalkodom. -Nem kell megköszönnöd, Réka !- válaszolta mosolyogva. - Ez a közös álmunk, és együtt fogjuk megvalósítani.-mondta, én meg elkezdtem fantáziálgatni a legújabb dal projekten.

Malmöben járom az utcákat és alig hiszem el, hogy itt vagyok. Eliot mellettem halad és Ő is össze-vissza nézelődik. -Itt még nem voltam.-mondta nekem, majd arcon csókolt. -Én sem, de nagyon egyszerű városka.-vonom meg a vállam és besétálunk egy helyi pékségbe. Vettünk egy-egy fahéjas csigát és útközben elmajszoltuk. -Izgulsz?-kérdezte Eliot két harapás között. -Ne is kérdezd. Az egész testem bizsereg az izgalomtól.-nevetek. -Igen?-incselkedett és magához húzott. -Mi az?-kérdezem és beleharapok a péksütibe. -Tudom mitől fogsz, majd bizseregni.-búgta a fülembe. -Valóban?-ettől a bóktól azonnal elpirultam. -Csak várd ki a végét.-súgta a fülembe, majd halántékon csókol. 

Az Eurovízió színpadán állok, a reflektorok fényében fürödve. A szívem majd kiugrik a helyéről, annyira dobog. Elénekeltem a dalomat, és a közönség reakciója egyszerűen elképesztő. Mindenfelől taps és sikoltozás hallatszik, az emberek kezüket az ég felé emelik, és velem együtt énekelnek.Nem tudom visszatartani a mosolyomat. Ez az a pillanat, amiért érdemes élni előadóként. Körülnézek a színpadon, az arcokat fürkészem, próbálom megjegyezni ezt a látványt. Ezután oldalra nézek és a színpad oldalán meglátom Eliotot. Szemei csillognak, ahogy rám néz, és boldogan integet nekem. Mintha az egész világ megszűnt volna létezni, csak mi ketten maradtunk volna. A tekintete annyi bátorítást és szeretetet sugároz, hogy el sem hiszem, milyen szerencsés vagyok, hogy itt van velem. Eliot mindig hitt bennem, még akkor is, amikor én magam nem. A közönség zajára visszatérek a valóságba. A tömeg hangosabb és lelkesebb, mint valaha. Azt skandálják, hogy „Még egy dalt!”, és a lelkem megtelik melegséggel. A szívem még mindig hevesen ver, de most már egyfajta nyugodt öröm és hála is vegyül bele. -Nagyon köszönöm, hogy itt lehetek veletek ma este!- majd meghajoltam és lejöttem a színpadról. Ahogy lelépek a színpadról, a következő fellépőt bemondják, és egy svéd lánybanda uralja tovább a színpadot. Ahogy a backstage-be érek, azonnal körém gyűlnek a szervezők és a stábtagok, gratulálva a fellépésemhez. Mindenki boldog és izgatott, és érzem, hogy én is sugárzom a boldogságtól. De a szemeim Eliotot keresik, és amikor végre meglátom, átfurakodok az emberek között, hogy hozzáérjek. Amikor megérkezem hozzá azonnal megcsókoljuk egymást. A backstage zaja körülvesz minket, de én csak Eliotot hallom és látom.Aztán Eliot hirtelen megcsókol és arrébb húzódunk a backstage mögött. A koncert még tart, a basszus dübörög, és az emberek éljenzése elnyom minden mást. A hangfal mögé bújunk, ahol egy pillanatra úgy érezhetem, hogy ketten vagyunk a világon. Eliot szemeiben látom azt a vágyat, amitől megremeg a térdem. Ahogy Eliot ajkai az enyémre találnak, én azonnal viszonzom neki miközben beletúrok a hajába. Kezeivel szorosan magához húz, és érzem, ahogy az egész testem az övének simul. Egy pillanatra sem ereszt el, mintha attól félne, hogy ha elenged, elveszítene. Az ajkaim között érzem lélegzetét, forró és szenvedélyes. A szívem szinte kiugrik a helyéről, ahogy nyelve találkozik az enyémmel, közben teljesen megfeledkezünk a külvilágról.Eliot kezei felfedező útra indulnak, ujjai lassan végigsimítanak a derekamon, majd a csípőmön, és érzem, ahogy a bőröm libabőrös lesz az érintésétől. Az érintése egyszerre gyengéd és tüzes, mintha minden mozdulatában ott rejlene a kimondatlan vágy. A zene dübörög a háttérben, de a fülemben csak Eliot szapora lélegzete és a saját szívverésem hallatszik. -Kívánlak!-lihegte két csók között. -Én is!-és beleharaptam az ajkaiba. Továbbra is hagyom, hogy levetköztessen. Ahogy lehúzza rólam a ruhámat, érzem, ahogy a hideg levegő csípni kezdi a bőröm, de Eliot érintése gyorsan felmelegít. Tekintete végigpásztázta a testem, és látom benne azt a vágyat, amitől még inkább beindulok.Kezei erősen tartanak, mintha biztosítani akarnák, hogy ne meneküljek. Menekülni? Eszembe sem jutna. Egy pillanatra megáll, és mélyen a szemembe néz. Az ő szemei annyira sötétek, tele vággyal és érzelemmel. Ahogy közelebb hajol, az ajkaival végigsimít a nyakamon, a vállamon, majd tovább halad lefelé. Az érintése nyomán minden porcikám feléled, és érzem, ahogy a testem egyre jobban vágyik rá. A backstage félhomályában minden sokkal intenzívebb. Az érintése, az illata, minden annyira valóságos és sürgető. Ahogy az ajkai végigsimítanak a mellemen, érzem, ahogy a testem még inkább vágyakozik utána. Ujjai lassan, gyengéden, de mégis határozottan mozognak, minden érintése egy újabb szikra, ami lángra lobbantja a vágyamat. -Uhh Réka…-nyögte a számba és ismét a nyakamat veszi célba. Ahogy hátradönt a hangfalra, érzem, ahogy a hideg fém érintése kontrasztot alkot Eliot forró bőrével. Kezeivel végigsimít a combomon, majd gyengéden, mégis határozottan szétnyitja őket. Tekintete végig a szememben, mintha minden egyes pillanatot meg akarna örökíteni. Ahogy belém hatol, érzem, ahogy a testem összeszorul a gyönyörtől. Eliot minden mozdulata olyan, mintha tudná, pontosan mire van szükségem. Minden lökése egy újabb hullámot indít el bennem, és az egész testem remeg az élvezettől. Eliot kezei erősen tartanak, minden mozdulata egyre intenzívebbé válik. -Úristen Eliot! Mindjárt elmegyek!-sikitom és hátrahanyatlik a fejem. Ez az érzés annyira magával ragadó, hogy folyton a fellegekben vagyok. Ahogy a testem egyre közelebb kerül a csúcshoz, érzem, mindjárt szétrobbanok. Eliot a csiklómhoz nyúlt és tovább fokozta az izgalmakat. Akkorát ordítottam, hogy a gyönyör hullámai azonnal átjárták a testemet. -Gyerünk bébi! Még egyszer!-még párszor lök és ismét elönt a mámor. -Ahhh!-és remegve Eliot mellkasához dőlök. -Álmomban se gondoltam volna, hogy ilyen élvezetekben lesz részem az Eurovízión.-lihegem, majd megcsókoljuk egymást. -Gyerünk öltözzünk fel, mert jönnek a csajok és megint lebukunk, mint Irina előtt.-vigyorgott és azonnal elkezdtünk szedelőzködni.

A hosszú nap végére kellemesen fáradtan érkezünk meg az étterembe. Az Eurovízió eseményei még mindig élénken élnek bennem, és boldog vagyok, hogy Eliot társaságában tölthetem az estét. Ahogy belépünk az étterem ajtaján, azonnal megcsap a friss pizza illata és az olasz konyha varázsa. Eliot udvariasan előre enged, majd mögöttem lépkedve keresünk egy kellemes, csendes sarkot. -Hölgyem.-mondja és leülök a székre, majd betol. Eliot nagyon elegánsan fest, jól áll neki ez az ing. Miközben pincérre várunk, én addig Eliotot nézem. Az arca ellazult és mosolygós, amitől én is megnyugszom. Még mindig olyan hihetetlennek tűnik, hogy itt vagyunk, csak mi ketten. Ahogy beszélgetünk, egyre mélyebben merülünk el egymás történeteiben, terveiben és álmaiban. És ez boldogsággal tölt el. Egy idő után végre megjelenik a pincér, és mosolyogva fogadja a rendelésünket. Kiválasztjuk a kedvenc pizzánkat, egy ínycsiklandó quattro formaggi-t, amely mindig biztos választás. Eliot borlistát kér, és hosszasan válogat, mielőtt kiválasztja a tökéletes bort az estére. Én ezen csak mosolyogni tudok, és figyelem, ahogy a részletekre is odafigyel. Mindig is lenyűgözött Eliot ízlése. -Fogadjunk, hogy leakarsz engem itatni.-kuncogok. -Én? Dehogyis.-vigyorog közben pajkosan csillog a tekintete. Tudom, hogy ma este még vár rám egy második menet. Amikor megérkezik a pizza, az illata azonnal elvarázsol. A vékony, ropogós tészta, a négyféle sajt tökéletes harmóniája... egyszerűen mennyei. Ahogy Eliot felvág egy szeletet és átnyújtja nekem, a tekintetünk találkozik, és érzem, hogy a szívem gyorsabban ver. Az első falat után elégedetten sóhajtok fel. -Izgalmas kombó?-kérdezi Eliot és Ő is beleharap a pizzájába. -Ühüm.-bólogatok. -Nekem is bejön, de már alig várom a desszertet.-incselkedik és sötét tekintettel rám pillant. Ez azonnal leesett nekem. -Valóban?-közben lenyalom az ujjamról a sajtot. Szopogatom és nyalogatom az ujjamat miközben Eliot vágyakozva nézi a jelenetemet. -Megőrjítesz.-búgja és megnyalja a szája szélét. -Ki én?-tettetem magam és felnevetek. A vacsora végén Eliot kitölt egy pohár bort mindkettőnknek. Koccintunk és egyszerre iszunk. Ahogy kortyolgatjuk a bort, fél szemmel látom Eliot huncut mosolyát. Látom nem nagyon bír magával. Miután megittam a bort felálltam és megfogtam a férfi kezét. -Na jól van. Máris jöhet a desszert, mert nem bírom már tovább.-közlöm vele és elvonszolom Őt a mosdóba. Amikor kattant a zár azonnal a lényegre térünk. Eliot keze óvatosan érintette meg az arcomat, majd lágyan végigsimított a hajamon. Lassan az ajkaim felé hajolt és követelőzően csókolozni kezdett. Ujjai utat találtak a blúzom gombjai közé, és éreztem, ahogy a bőröm érintése alatt forróság önt el. Csókjai egyre hevesebbé válnak, és ahogy a blúzom a földre hullott, úgy hagytam hátra minden gátlást. Kezeim felfedező útra indultak testén, éreztem a feszült izmokat, amelyek minden mozdulattal válaszoltak az érintésemre. -Eliot.-nyögöm, majd Ő a mosdóval szembefordít engem és lehúzza rólam az alsóneműmet. Belecsókol a fenekembe és a kezével a csípőmet simogatja. A mosdó pultjának hideg márványlapja kontrasztot adott testem forróságával. Eliot hirtelen felkapott engem és felültetett a mosdóra. Átkaroltam a nyakát, húzva őt magamhoz, hogy még közelebb kerüljünk egymáshoz. Szinte megőrjített az érzés, ahogy csókjai egyre lejjebb vándoroltak a nyakamon, majd a vállaimon át a mellkasomig. Sóhajok betöltötték a szűk teret, és úgy éreztem, mintha minden egyes érintése egyre mélyebbre hatolna belém, nem csak fizikailag, hanem lelkileg is. Szoknyám lassan lecsúszott a csípőmről, és éreztem, ahogy minden akadály megszűnik közöttünk. Amikor belém hatolt, testem szinte robbanásszerűen reagált, minden idegszálam feszülten várt minden egyes mozdulatára. Érzékiségünk ritmusa egyszerre volt gyengéd és vad, mintha a testünk tökéletes harmóniában táncolna. Eliot úgy elkezdett szeretkezni velem, hogy alig bírtam kapaszkodni. A felfokozott érzelmek kavalkádja és az érzéki szenvedély összefonódott, ahogy egyre közelebb jutottunk a beteljesüléshez. Szívünk egy ütemre vert, és minden egyes lökés, minden sóhaj és nyögés összeforrt egyetlen, mindent elsöprő pillanatban. Hangos nyögés hagyta el a számat és egyre többet akartam. A nyakamra húztam a férfi fejét. Eliot csókokkal fokozta az izgalmat, majd egyre jobban felvette a ritmust. -Jesszus!-kiabálom, közben érzem, hogy határán vagyok annak, hogy elsöpörjön az orgazmus. Akkorát ordítottam az élvezettől, hogy szerintem a fél pizzéria hallotta. Eliot is rám hanyatlott és megsimogatta a fejemet. -Drágám, ez az nap egyszerűen fantasztikus.-mondta. A szemébe néztem, és láttam benne azt az izzást, ami tudatta velem, hogy ez az este emlékezetes marad mindkettőnk számára. Egy utolsó csókot váltottunk, mielőtt visszatértünk volna a pizzéria zsibongó világába, ahol senki sem sejtette, hogy mi történt a női mosdó ajtaja mögött.