Réka 33. fejezet

Titkon vágyom rád

Az elmúlt hetekben össze-vissza rohangáltam, mint a mérgezett egér. Interjúkra jártam, majd beszaladtam a stúdióba felvenni pár számot. Caleb már lassan végez a zenék keverésével, így hamarosan készen lesz az anyag. Pont tegnap jelentette ki Caleb, hogy még egy kicsit dolgozik a dalokon és szól, ha készen lesz. -Az előbb szóltak Lucának telefonon. Ha jól hallottam készen van a dokumentumfilm is, amit féléve forgattunk.-közli velem Caleb. Ebben a pillanatban lépett be hozzánk Luca.-Végre! Már azt hittem nem lesz megegyezés a filmstúdióval. A szponzorok is majdnem visszamondtak mindent.-megkönnyebbülten sóhajt. -Szerencsére most fogod kiadni a legújabb lemezedet, így teljes lesz a kép.-mondja Caleb és visszafordul a keverőpulthoz. -Hála istennek. Jó időben vagyunk, jó helyen.-úgy érzem az én lelkem is könnyebbé válik ettől a hírtől. Aztán elkezdett rezegni a telefonom, így kikaptam a táskából és láttam, hogy Simon hív. -Egy pillanat.- mondom nekik és egy csendesebb zugba húzódom. -Szia!-köszönök bele és elmosolyodom. -Szia bébi! Figyi délután elviszlek valahova. Meglepetés lesz.-közli velem izgatottan. -Hűha! Akkor ezt vegyem randi meghívásnak?-vigyorgok. -Mert az is.-válaszolja, majd letesszük a telefont.

Mindig is izgatottan néztem a falmászókat, ahogy könnyedén kapaszkodnak fel a színes fogásokon, mintha a gravitáció csak egy apró kellemetlenség lenne számukra. De soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én is kifogom próbálni. Ráadásul egy kicsit tériszonyos is vagyok, ezt még nem árultam el Simonnak. Egy kis izgalommal és rengeteg kétellyel a szívemben indultam el vele a terembe. Ahogy beléptünk, mindenhol emberek másztak, beszélgettek, nevetgéltek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Színes falak magasodtak körülöttünk, mindenhol különböző nehézségű falak voltak. Éreztem, ahogy a gyomrom egyre jobban összeugrik az idegességtől, de Simon biztató kézfogása valahogy megnyugtatott.-Ne, aggódj Réka.Először kicsit gyakorolunk az alacsonyabb falakon, és meglátod, menni fog.-biztat engem. -Oké..-közben a szememmel követem az egyik mászót. Amikor készen álltam a feladatra
Simon megmutatta, hogyan kell használni a különböző fogásokat és lábtartásokat. Ahogy figyeltem, minden mozdulata olyan sima és magabiztos volt. Elmagyarázta, hogy a falmászás nem csak a karok erejéről szól, hanem a lábakról is, sőt, talán még inkább. Megpróbáltam minden tanácsát megjegyezni, miközben a tenyerem egyre izzadtabb lett a krétapor ellenére is. Nagyon izgulok.Majd vettem egy mély levegőt és a fal elé álltam. Simon mellettem állt, készen arra, hogy biztosítson, ha bármi gond lenne. Az első lépések bizonytalanok voltak, de ahogy haladtam felfelé, kezdtem megérteni, mire gondol Simon. Az első körben megálltam és lenéztem. Bár nem voltam még túl magasan, a föld máris távolinak tűnt. -Jól van ügyes vagy!-szólt fel a férfi és tovább másztam. -Hajrá Réka! Csak így tovább!-hallottam Simon biztatását lentről. Megálltam és rá vigyorogtam, majd folytattam a mászást. Ahogy egyre feljebb értem, a félelmem lassan kezdett átalakulni egyfajta furcsa eufóriává. Olyan rég nem éreztem ezt. Annyira hiányzott már ez a fajta izgalom. Ebben a pillanatban eszembe jutott Eliot. A múltkori beszélgetésünk és minden, ami velünk történt. Elértem a fal tetejét, és lenéztem. Simon arcán széles mosoly terült el, és büszkén mutatta a hüvelykujját felfelé. -Lejövök!-kiabáltam, bár a hangom kissé remegett. Lassan ereszkedtem le. Egyre bátrabbnak és magabiztosabbnak éreztem magam. Amikor végre a földet értem, a lábaim kicsit remegtek, de a szívem tele volt büszkeséggel és örömmel. -Ez fantasztikus volt!-ölelem át Simont, majd megcsókolom. -Nagyon ügyes voltál!Tudtam, hogy menni fog.-dicsér meg. -Köszönöm.-majd kibontakozom az ölelésből és zavaromban összekulcsolom a kezemet. Emlékeztetnem kell magam arra, hogy a kapcsolatunk csak színjáték. Nem kéne bele élnem magam a szerepbe. -Mi a baj?-néz rám Simon. -Semmi.-mosolygok rá, majd elfordítom a fejem. A férfi megérinti az államat és maga felé fordítja. A mosolyom elhalványult, és a tekintetem elkalandozott. Észrevette a változást az arcomon. -Minden rendben, Réka?- kérdezte aggodalmasan. -Persze…vagyis…-kezdtem bele, de nem tudtam hogyan mondjam el neki. -Simon, beszélnünk kell.-bököm ki végül. -Csupa fül vagyok.-mosolyog rám és megsimogatja az arcomat. -Tudom, hogy ez a kapcsolat csak egy színjáték. De számomra ez már több lett.-vallom be neki. -Réka, én... nem tudtam, hogy így érzel.- mondta végül halkan.-Azt hittem, csak a megegyezés miatt tesszük ezt.-emlékeztet. -Igen tudom, de már nem tudok tovább színlelni. Fontos lettél nekem, és ez így túl fájdalmas.-és éreztem, ahogy a könnyeim a szemembe szöknek. Simon elnémult, mintha ő maga sem lenne biztos abban, mit érez. Nem tudtam, mi fog történni ezután. Vajon Simon is érez irántam valamit, vagy mindez tényleg csak színjáték volt számára? -Lassan mehetünk.-mondja, majd homlokon csókol. Jól rövidre zárta a témát. Mi a franc baja van? A férfi elfordult és elindult az öltöző irányába. Én meg teljesen le voltam döbbenve, ahogyan itt hagyott engem.

Aznap este nem bírtam aludni, így felkeltem és felvettem a köntösömet. Amikor oldalra nézek Simonnak hűlt helye volt, így az volt a gondolatom, hogy biztosan a konyhában van. Nem tévedtem: Simon a konyhában ücsörgött és valami filmet nézett a tableten. Halkan oda osontam mellé és megérintettem a hátát. -Felébresztettelek?-kérdezi és kiveszi a füléből a fülhallgatót. -Jaj nem! Inkább csak nem tudok aludni.-vonom meg a vállam, majd a hűtő felé veszem az irányt. Kivettem a tejet és egy kicsit megálltam a nyitott ajtónál. Simon felkelt a székről és elém állt. Kicsit zavartan álltunk egymással szemben a hűtő halvány fényében. Az éjszaka csendje körülölelt minket, és a pillanat súlya szinte tapintható volt. A hűtőajtó tompa zúgása és a lakás csendje közötti kontraszt furcsa módon megnyugtató volt. Aztán fogtam és becsuktam a hűtőajtót. Simon elállta az utamat és az egyik kezével megtámasztotta a konyhapultot. Közelebb léptem hozzá, és éreztem, ahogy a szívem egyre hevesebben ver. Simon gyengéden megfogta a kezem, és ujjai összefonódtak az enyéimmel. -Nem akarok többé úgy tenni, mintha csak egy színjáték lenne. Rájöttem, hogy Te ennél fontosabb vagy nekem.-vallja be és a szemembe fúrja magát. -Én se szeretnék tovább színlelni.-mondom neki és megsimogatom az arcát. Ez volt az a pillanat, amikor mindketten ráébredtünk, hogy az érzéseink valódiak, és hogy van esélyünk valami többé válni, mint aminek indultunk. -Menjünk vissza aludni.-javasolta Simon halkan, és gyengéden elengedett. Bólintottam, és mosolyogva indultunk vissza a hálószoba felé.

-A téma elég egyszerű lesz. Swing a kezdetektől napjainkig. A húszas-harmincas évek stílusában lesz a parti.-mutat körbe Irina. A stúdióban vagyunk és bulit szervezünk péntekre. -Nos, ahogy nézem a listán fent van Christina Aguilera-Back to Basic lemeze és Caro Emerald is szerepel.-nézegetem a tabletet. -Igen, tőlük kéne énekelned pár dalt. Annyira boldog vagyok, hogy elfogadtad a felkérést!-örvendezik.

A próbák mindig is a kedvenc részei voltak a napomnak. Imádom amikor felkészülünk a nagyérdemű előtt. Aznap különösen izgatott voltam, mert Christina Aguilera-Slow Down Baby című dalát próbáltam. Ez a szám tele van energiával és szenvedéllyel, és alig vártam, hogy elénekelhessem. A srácok beálltak a hangszerek mögé és máris nekikezdtek játszani. Én pedig megfogtam a mikrofont és elkezdtem énekelni. A dallam és a ritmus magával ragadt, és én teljesen elmerültem a zenében.

I can tell that you're into me, uh
Baby, it's so plain to see
I can see it in your eyes
You're paralyzed every time I pass you by
You're the kind that gets your way, uh
Every minute, every single day
I can see it all in your face
You're blown away
'Cause I don't want you in my space

A hangom betöltötte a stúdiót, és minden egyes szóval egyre magabiztosabbnak éreztem magam. Ahogy énekeltem, a szemem a terem különböző pontjain kalandozott, de egyszer csak megakadtam valakin. Eliot állt a terem egyik oldalán és karba tett kézzel nézte az előadásomat. Miután véget ért a srácok máris rázendítettek a következő dalra. Ezúttal a Still Dirrty szám jött.

I still got the nasty in me
Still got that dirrty degree (Still got it)
And if you want some more, sexy
Still got that freak in me (Yeah)
I still got the nasty in me
Still got that dirrty degree (Oh, yeah)
And if ya want some more, sexy
Still got that freak in me

Eliot a háttérben állt, de a tekintete szinte perzselte a bőrömet. Nem vette le rólam a szemét, és én sem tudtam nem észrevenni őt. Minden egyes mozdulatát figyeltem, miközben a dalt énekeltem. Az arckifejezése, a testtartása, mind arra utalt, hogy valami érdeklődés húzódik a felszín alatt. A dal végéhez érve a szívem hevesen vert, és ahogy elhallgatott a zene, a csend szinte tapintható volt. Eliot még mindig ott állt, és engem nézett. -Réka, ez fantasztikus volt!-szólalt meg a zenekar egyik tagja, de a szemem még mindig Elioton volt. Alig bírtam reagálni a dicséretre, mert Eliot tekintete fogságba ejtett engem. -Jöjjön a Hurt?-kérdezi az egyik srác. Gyorsan elkaptam a tekintetem Eliotról és bólintottam, majd visszanéztem. A férfi még mindig ott volt és feszült figyelemmel kísért engem. Ez a dal most aktuálisabb lesz, mint valaha. Ez most Eliothoz szól és remélem érteni fogja a célzást.

Seems like it was yesterday when I saw your face
You told me how proud you were but I walked away
If only I knew what I know today
Ooh ooh

I would hold you in my arms
I would take the pain away
Thank you for all you've done
Forgive all your mistakes

There's nothing I wouldn't do
To hear your voice again
Sometimes I wanna call you but I know you won't be there

Oh, I'm sorry for blaming you for everything I just couldn't do
And I've hurt myself by hurting you

Some days I feel broke inside but I won't admit
Sometimes I just wanna hide 'cause it's you I miss
And it's so hard to say goodbye when it comes to this, ooh, whoa

Would you tell me I was wrong?
Would you help me understand?
Are you looking down upon me?
Are you proud of who I am?

There's nothing I wouldn't do
To have just one more chance
To look into your eyes and see you looking back

Oh, I'm sorry for blaming you for everything I just couldn't do
And I've hurt myself, oh, oh, oh

If I had just one more day
I would tell you how much that I've missed you since you've been away

Oh, it's dangerous
It's so out of line
To try and turn back time

I'm sorry for blaming you for everything I just couldn't do
And I've hurt myself by hurting you

A szám végére kicsordult a könnyem. A pályafutásom alatt még soha nem történt ilyen velem. -Oké pihenjünk egy kicsit srácok.5 perc és Caro Emerald-dal folytatjuk.-mondtam a mikrofonba, és próbáltam visszanyerni a nyugalmamat. Ahogy leléptem a színpadról, Eliot közelebb lépett hozzám. -Szia Réka!-köszönt és zsebre tett kézzel nézett rám. Meglepetten fordultam hozzá közben letettem a mikrofont az egyik hangfalra. -Szia Eliot! Kit keresel?-kérdezem, mintha nem tudnám. -Szerinted?-és rám ereszti a hófehér fogsorát. -Jól van.-mondtam megadóan. -Réka, ez... hihetetlen volt.-mondta halkan és közelebb jött a színpadhoz. A hangjában őszinte elismerés volt. -Köszönöm, Eliot.- felelem, és próbáltam tartani a tekintetét.-Örülök, hogy tetszett.-mondtam és leültem a színpad szélére és lógattam a lábam. Eliot még közelebb jött hozzám és megérintette a lábszáramat. Egy pillanatra csend telepedett ránk, és éreztem, hogy a levegő vibrál közöttünk. Nem tudtam, mit mondhatnék még, de Eliot tette és a szeme mindent elárult. A férfi elkezdte cirógatni a lábamat, majd feljebb kúszott a combomig. A szemét nem vette le rólam. Aztán a szoknyám felé vándorolt és mielőtt behatolt volna a lábam közé, azonnal rácsaptam a kezére.-Csak tudd, Simonnal járok.-közlöm vele és ennek ellenére mégis ott tartom a kezét a combomon. -És hol van most? Nem látta a dögös előadásodat.-incselkedik. Elhúztam a számat, majd próbáltam levakarni magamról a kezét, de nem ment. -Behívták a klinikára dolgozni, mivel vészhelyzet volt.-mondom neki.-De miért érdekel ez téged?-kérdezem. -Elrabolnálak pár órára.-közli velem nemes egyszerűséggel. -Mi van a csajoddal Kamillával? Nem vele kéne lenned?-böktem meg az orra hegyét, erre Eliot elkapja a kezem. -Nem. Mivel Ő elment az esküvői ruhaszalonba próbálni.-olyan nyugodtan mondta ki ezeket a szavakat, hogy majdnem elájultam. -Te megkérted Kamilla kezét?-rögtön lesöpörtem magamról a férfi kezét és felkeltem a földről. -Igen és ezt próbáltam elmondani neked.- mondja miközben elkezd követni engem. A sminkszoba felé veszem az irányt, majd útközben Eliottal szembe fordulok. -Mióta?-szegezem neki a kérdést. -Mit mióta?-értetlenkedik. -Mióta jártok jegyben?-bököm ki, mivel nehezen jönnek a nyelvemre a szavak. Ez annyira idegen a számomra, és őszintén megmondom nem örülök a férfi boldogságának. -Egy hónapja.-vallja be. A szavai hallatán hirtelen tengernyi érzelem söpört végig a lelkemen. Düh, szomorúság, csalódottság -mind egyszerre törtek rám. Éreztem, hogy a könnyeim a szemembe szöknek, de nem akartam előtte sírni. Így erőt vettem magamon és visszatartottam őket. -Szuper! Örvendtem a mai találkozásnak! Minden jót Eliot!- intetegettem felé, majd elfordultam tőle. Eliot utánam kapott és a mellkasához húzott.A férfi arcán megjelent egy halvány mosoly, de láttam rajta, hogy észrevette a zavaromat. -Hova ilyen sietősen? -kérdezi és érzem, hogy még mindig a mellkasán tartom az egyik tenyeremet. -Indulnom kell.Véget ért a próbánk, majd pénteken ismét találkozunk.-válaszolom és nagy nehezen elhúzodom tőle. -Értem, hát akkor sok sikert hozzá. Nem hiszem, hogy eljövök.-közli velem, majd elsétál mellettem. Nem tudtam, mit mondjak erre. Csak bólintottam, és próbáltam összeszedni magam. Amint Eliot elment, azon nyomban kitört belőlem a sírás. A szívem úgy sajgott a fájdalomtól, hogy majdnem kiszakadt a helyéről.Az elkövetkező órákban próbáltam a munkámra koncentrálni, de a gondolataim folyamatosan Eliot és Kamilla körül forogtak. Még most nem bírom felfogni, hogy Ők ketten összefognak házasodni.

Péntek este…

Aznap este különösen izgatott voltam, mert a fotóstúdióban egy nagy swing party került megrendezésre. Irina egy különleges eseményt szervezett, ahol zenészek, táncosok és művészek mind összegyűljünk, hogy együtt ünnepeljünk és szórakozzunk. Az este hangulata már a kezdés előtt is vibráló volt, és én alig vártam, hogy felléphessek a színpadon. A színfalak mögött álltam, és a függöny mögül leskelődtem. A terem lassan megtelt vendégekkel, és a zene már most magával ragadott.-A swing műfaj nagyon jól áll neked.-bókol Luca és megigazítja a fejemen a dísztollat. -Köszi.-vigyorgok rá. -Zseniális voltál a próbán, legközelebb kiadhatunk egy swing lemezt is.-közli velem. -Támogatom. Szeretem ezt a műfajt.-majd pacsit adunk egymásnak. Ahogy ott álltam és figyeltem a forgatagot, a sminkes és a stylist egyszerre találtak rám. -Réka! Hát itt vagy! Gyere, még át kell öltözni és meg kell csinálnunk a sminkedet!-mondta a stylist, közben gyengéden megfogta a karomat és elsétált velem az öltöző felé. A sminkes gyorsan nekilátott a munkának, miközben a stylist előkészítette a ruhámat. Egy gyönyörű, vintage stílusú ruhát választottak nekem, amely tökéletesen illeszkedett az est hangulatához. A ruha élénk színei és elegáns szabása azonnal magabiztosságot adott. Ahogy a sminkes dolgozott, éreztem, hogy az izgalom egyre jobban növekszik bennem. Amikor végre elkészültem, belenéztem a tükörbe, és elégedetten láttam, hogy a smink és a ruha tökéletes összhangban voltak. A hajamat elegáns hullámokba rendezték, ami remekül kiemelte az arcomat. Miután kiléptem a színfalak mögül, azonnal magával ragadott a zene és a buli hangulata. A zene elállt, mivel én következtem. A színpadra érve Swingrowers-Butterfly című számával nyitottunk. Hátra intettem a fiúknak, akik egyből a húrok közé csaptak.

Fly fly butterfly, butterfly fly go go
Go go butterfly, butterfly fly go go
Fly fly butterfly, butterfly fly go go
This is the story of a shy butterfly

A tömegben észrevettem Irinát, aki szelíden integetni kezdett nekem, és tovább táncolt a parketten. Ahogy nézem teljesen egyedül van. Martint sehol sem látom. A koncert végén lejöttem a színpadról és Irina felé rohantam. Irina odalépett hozzám, és megölelt. -Réka, csodálatosan nézel ki! Annyira örülök, hogy itt vagy. Ezt az estét igazán feldobtad!-dicsért meg. -Köszönöm, Irina.-és elengedtük egymást. Miközben eltávolodtunk egymástól megjelent Eliot. -Sziasztok.-köszönt nekünk és egy kicsit megvolt illetődve. Ez nagyon beindított engem. Annyira jól állt neki. -Szia!-köszöntünk neki egyszerre, majd Irina rám nézett és elköszönt.-Megyek jó? Mindjárt tali!-és nyomott egy puszit az arcomra. -Oké! Mindjárt tali!-szólok utána.