Kiara 2. fejezet
Dorina kiakad
-Hú, ez elég gyors volt.- mondta szűkszavúan Dorina. -Ezt hogy érted?- kérdeztem. -Hát, ez az egyéjszakás kaland vagy mi… Javier nem ilyen..- gondolkozott Dorina. -Úgy látszik Kiara teljesen lenyűgözte. -tapsikolt örömében Milla. Egy kis alkohol lecsúszott mindhármunknak, eléggé őszintére ittuk magunkat. -Javier exe…még nincs túl rajta… egy hónapja szakítottak, máris randizik?- kérdezte eltűnődve Dorina. -Miért baj, hogy Kiarával randizik?- kérdezte csodálkozva Milla, erre én is kíváncsi vagyok. -Nem baj, nyugodtan randizzatok, csak ne sérüljetek meg. Javier elég heves… meg 25 éves, Te meg 20.. De, mindegy is, csak ne bánjátok meg.- utalt rá Dorina. -5 év az nem sok, szerintem Kiarának pont jó, hogy idősebb a pasi. Az exe egyidős volt vele mégis megcsalta…- kezdte volna Milla a sztorit, de mutató ujjamat a számra tettem, hogy ne mondjon többet a múltamról. -Sajnálom, ne haragudjatok, a pia beszél belőlem… Csak kicsit kiakadtam…- Dorina az utolsó csepp bort is ki itta a pohárból. -Semmibaj, de ugye tényleg nem haragszol Javierre meg rám?- kérdeztem Dorinától. -Áldásomat adom rátok, azt csináltok, amit…akartok..Pincér! Kérünk még egy üveg rozé bort!- szólt Dorina a tömegbe a pincér felé. Nem tudom, hogy Dorina mennyire boldog a hírtől, de az üveg bor mindent elárul. -Eljössz velem a mosdóba?- suttogta Milla a fülembe. Ekkor tudtam mit jelent ez. Titkos megbeszélés Dorina háta mögött. A barátnőnk már nem teljesen józan és amit Milla mondani szeretne, úgy sem értené meg. -Figyi Dorci, megyünk a nőibe helyre igazítjuk a sminket, jó? Maradj itt!- kérte Milla. Dorina úgy bólogatott, mint egy kutya. Oké, ezzel nyertünk egy kis időt. -Totál kiakasztottam ugye?- kérdeztem a női mosdóba lépve Millát. -Csak fél, hogy elveszít Téged, nagyon jó barátnők vagytok. Ha Javier belép a képbe, úgy fogja érezni, hogy hanyagolod majd. Tudom, hogy nem fogod, hiszen Te nem ilyen vagy.- válaszolta a barátnőm. -Annyira örülök, hogy így gondolod!- átöleltem Millát. -Szeretlek Te kis butuska. A barátnőnk bátyját nézted ki magadnak.- viccelődött. -Unokatestvére…- javítottam ki. -De a rokona és kész. -zárta le a vitát Milla.
Javier újra a képben
Ma újra randizni fogok Javierrel, már megint elfog az izgatottság. Milla segített megcsinálni a frizurámat, csodás hajat alkotott! -Imádom, hogy ilyen művészi vagy!- dicsértem meg. -Te vagy a legjobb alanyom, szeretek rajtad gyakorolni.- Milla még egy kis hajlakkot fújt a hajamra. Milla fodrász egy szalonban és imádja a munkáját. Kislánykorunk óta birizgálja a hajamat, és a Barbie babák frizuráit is állandóan megváltoztatta. (Kettőnk titka, hogy tempera festékkel festette be a hajukat. Milla anyukája festő volt, így állandóan eltűntek a festéshez a kellékei.) Öt éves kora óta fodrász szeretett volna lenni, végül az lett. Egy álma vált valóra. Kitartóan sokat gyakorolt és szorgalmasan tanulta a szakma fortélyait. Büszke vagyok rá, és ezt Ő is tudja. -Vedd fel azt a piros ruhát és csábítsd el újra azt az olasz csődört! – engedett utamra Milla. -Mikor tanulod meg végre, hogy félig spanyol félig magyar? Nem olasz! Csak a nagymamája.- szóltam rá. -Látod? Az is van benne, hiszen a nagyi olasz!- nevetett ki Milla. Jól van igaz, de Javier félvér, istenem… -Készen állok a második randira!- zártam le a témát, gyorsan belenéztem a tükörbe és izgatottan indultam el a találkozóra. Fél nyolcra beszéltük meg a randit egy közeli étterembe. Milla jót nevetne, mert olasz étterembe mentünk vacsorázni. (Szinte magam előtt látom Millát, ahogyan mondja: úgy tudtam, hogy olasz a pasid! Esküszöm megkérdezem Javiert van-e olasz haverja, összehozom Millával.) Beültünk az ablak mellé, Javier illedelmesen kihúzta előttem a széket és leültem. Javier előttem foglalt helyet, máris jött a pincért, hogy mit szeretnénk inni. -Egy üveg bort kérnénk egész estére, Kiara jó lesz a bor?- kérdezte Javier. -Igen, tökéletes! Köszönöm.- már megint zavarba jöttem. Nem tudtam, hogy mitől, aztán rájöttem azért, mert Javier szívdöglesztően jól nézett ki. -Jól áll neked a piros ruha.- bókolt Javier. -Oh, köszönöm, Te is jól nézel ki.- mondtam zavartan. Elpirultam és érzem, hogy lángol az arcom. -Annyira jól áll, amikor elpirulsz.- suttogta a pasim. -Ez az átkom, mindig elpirulok..- belekortyoltam a pohár vízbe. -Szerintem nagyon édes.- rám kacsintott. Mindjárt leolvadok a székről. Hogy lehet ennyire cuki? -Megérkezett a bor, mit szeretnének vacsorázni?- kérdezte tőlünk a pincér. -Hú, ez a pizza nagyon jól néz ki. -nézegettem az étlapot. -A 23-as?- kérdezte Javier. -Igen, honnan tudtad?- kérdeztem meglepődve. -Csak tippeltem, de nekem is tetszik. A 23.-as lesz. -adta le a rendelést Javier. Sonkás sajtos a kedvencem, lehet, hogy neki is? Vacsora után elindultunk sétálni a városban, aztán kitaláltuk, hogy elmegyünk villamossal a Várkert Bazár felé. Amikor megérkeztünk leszálltunk a járműről és körbe néztünk a környéken. Annyira csodás volt, szerencsére nem volt hideg az időjárás, így nem kellett fagyoskodni. A nagy városnézés után hazafelé vettük az irányt, megálltam az Erzsébet hídnál. Imádom, amikor elsötétedik és utána fénybe borul a város. -Szeretem a pesti éjszakákat. -mondtam Javiernek. Ekkor Javier megfogta a derekamat és megcsókolt.
Eltelt két hét
-Ezek a csajos napok totál feldobnak! - örvendezett Milla. Éppen nagy bevásárló körúton vagyunk egy közeli plázában. Jövőhéten utazni fogunk, Javier és Ábel már kimentek Olaszországba üzleti útra. Javiert felkeresték Olaszországból, hogy nézzen meg egy olasz lány bandát egy tehetségkutatón. Ha megnyerik a versenyt, egyből mehetnek vele felvenni a legújabb lemezüket. Ábelt pedig felkérték technikusnak, aki örömmel mondott igent, ő volt az első, aki villámgyorsan összecsomagolt. Nem jellemző rá. A reptérre kivittem a fiúkat a múlthéten, hogy hamarabb oda érjenek, a kocsiból kiszállva Javiert gyorsan megcsókoltam: - Vigyázz magadra! Ha megérkeztetek hívjatok fel.- kötöttem a lelkére. -Rendben drágám, gyorsan kiveszem a cuccomat. Majd beszélünk! – mondta és kipattantak a kocsiból felkapták a táskákat és elindultak a bejárat felé. Pár pillanatra megálltak és integettek nekem, kikerülték a taxisokat és bementek a reptérre. Könnyezni kezdett a szemem, de erős voltam, így nem bőgtem. Hiányozni fog Javier. Nagy levegőt vettem és elindultam hazafelé.
-Szerintetek ez a fürdőruha jól áll rajtam? - kérdezte Milla a próbafülkéből kisétálva. Váó! Milla nagyon csinos nő, neki minden jól áll. -Atyaég! Mintha rád öntötték volna! - dicsérte meg Dorina. -Egyetértek! Szerintem ezt neked tervezték. - szóltam oda Millának, miközben fél szemmel a kínálatot nézegettem. Csak én nem találok magamnak fürdőrucit? Tipikus. . -Kiara nem találtad meg az igazit? Rengeteg fürdőruha van, segítsünk? - Milla belelát a fejembe. -Ami ott van sötétkék színű az nem jó? - kérdezte Dorina. Elindultam jobbra és megláttam a fogason az álomruhát. -Dorina nem is értem mi a bajuk a stylistoknak… Pedig van érzéked a ruhákhoz. - mondtam neki, hiszen tényleg eltalálta a színt és a fazont. Dorina nemcsak díszlettervező, stylist végzettsége is van, bár papírok nélkül is rendkívül tehetséges, mégis elvégezte a sulikat. -Szakmai irigység, ennyi. Mindig próbáltak belém állni és kiközösíteni, mivel állandóan kitűntem az egyéniségemmel. A tanárok állandóan kivételeztek velem, azt mondták egy nap sokra fogom vinni. Imádom a munkámat, csak ez a forgatás mostanában kiveszi minden erőmet és lelkesedésemet. – sóhajtott a végén Dorina. -Ne, aggódj minden rendben lesz. Sajnos most őket fogtad ki, viszont vigasz: ott van neked Ábeeell..- húztam az agyát. -Jaj, úgy hiányzik, pedig pár hete mentek ki Bellagioba. Mindennap videóchatelünk, meg..- folytatta volna, de Milla közbevágott:- Nem vagyunk kíváncsiak a piszkos részletekre.- nevetett. -Nem is azt akartam mondani…- nyújtotta rá a nyelvét Dorina. -Ti állandóan csak vitatkoztok. -dalolásztam. -Már most olaszosan viselkedünk, aztán lehet engem felszed egy igazi olasz pasi. - álmodozott Milla. -Álmodj királylány! - szólt be neki Dorina nevetve. Imádom ezeket a lökött csajokat. 😊
-Hú de nagy ez a reptér! – ámult el Milla, most van életében először reptéren és most fog először repülni. -Ugye, milyen menő? A világ legjobb helye szerintem.- mondta Dorina. -Gyertek lányok, nincs sok időnk. - sürgettem a csajokat. Sajnos a taxi lerobbant útközben, nem értem miért történik ez velem. Milla szerint azt jelenti, hogy ne siessünk ennyire, ráérünk. Ja főleg, ha elmegy az orrunk előtt a 11 órás repülő. 11.00-kor fog elindulni a gépünk, most 10.15 van… Szerencsére mindent eltudtunk intézni, átmentünk a biztonsági ellenőrzéseken és most itt ülünk szendvicsekkel a kezünkben és nézzük a felszálló repülőket. -A világ legszebb látványossága, amikor felszállnak a repcsik. - jelentette ki Dorina. -A következő életemben repülő szeretnék lenni.- bámult maga elé Milla. -Tessék?- nevettem. -Szerintem Milla elkalandozott fejben.- súgta felém Dorina. -Hallottam! - szólt oda nekünk Milla. -Szerintem pilótát akart mondani.- súgtam vissza Dorinának. Dorina felnevetett. -De jó lesz Bellagioban. Alig várom, hogy megérkezzünk. - örvendezett Milla. Amikor bemondták az induló járatunkat Milánóba felkaptuk a csomagokat és elindultunk, hogy beszálljunk. Milla állandóan videózott és néha elvesztettük útközben, de Dorina kitartóan terelgette, mint a juhász a nyáját. -Pályát tévesztettem, úgy érzem. - mondta nevetve Dorina. Amikor Milla végre magához tért, a repülőn be nem állt a szája. Kiderült, hogy azért beszél ennyit, mert nagyon ideges. Kértünk a stewardesstől egy erős italt Millának, aki egyből lehúzta és elálmosodott. -Ez gyorsan ment. -mondtam Dorinának. -Jól kiütöttük ezzel a piával, de legalább már nem énekel. - nevetett a barátnőnk. A nagy dumcsizás közben, néha rázendített egy-egy dalra azt mondta az a kedvence mostanában. -Milla, jól van köszönjük az előadást, most már elmehetsz olvasni.- Dorina már kezdett kikészülni tőle. -Lesz mit mesélni a fiúknak, hogy milyen volt az odaút. -súgtam Dorinának, közben oldalra néztem és Milla már az igazak álmát aludta. Amikor megérkeztünk átszálltunk egy buszra mentünk vele egy kicsit és hajóval folytattuk az utunkat a célállomás felé.
Bellagio
Bellagio a Comói-tó partján található kisváros, ami egy földnyelven hosszan benyúlik a tóba. A Comói-tó egy Y alakú tó Olaszország északi részén, Lombardiában. Olyan hírességek bérelnek itt villát, mint George Clooney, Madonna, Richard Branson, vagy Ronaldinho. Amikor odavitt minket a taxi, teljesen elvoltunk varázsolva a látványtól. Sose voltam még itt, kivéve Dorinát, akinek itt lakik a nagymamája. Valószínű erre felé lesznek a fiúk is. A taxiból kibámulva alig bírtam felfogni, hogy itt vagyok Olaszországban. Jól indult a hetünk ezzel a kiruccanással, úgy érzem sok kalandban lesz részünk. -Megérkeztünk hölgyeim.- mondta angolul a sofőr. Megkértük, hogy beszéljen angolul, mert nem tudunk olaszul, Dorina pedig elkezdett olaszul beszélgetni a pasival. Ennyit az angolról, de rendes volt a sofőr, mert felváltva beszélt olaszul és angolul. Végre megérkeztünk a megadott címre, mindenhol fehér épületeket láttunk, ezután pedig beállt egy villának a bejáratához. A kapuba mondott valamit olaszul Dorina és kinyílt az elektromos kapu. -Behalok! Itt is gazdagok vagytok?- kérdezte Milla. -Nem tudjátok, de a Nagyapám régen jól megélt a borászatból. Így jelentős mennyiségű vagyont halmozott fel, persze olyan ismerősei vannak, mint Geroge Clooney és a többiek.- nevetett Dorina. -Behalok már !- Milla teljesen kész van. Kiszálltunk a taxiból és kivettük a csomagjainkat. A taxis egyből elviharzott, mert a biztonsági őrök már jöttek kísérgetni minket. -Jó napot hölgyeim! Kellemes volt az út?- kérdezte az egyik napszemüveges biztonsági őr. -A legnagyobb rendben volt! Merre van Nonno és Nonna? -kérdezte Dorina. A bejárathoz jött két idős ember, ők lehetnek Dorina és Javier nagyszülei. Nem értem, hogy lehet spanyol a pasim? Itt valami bűzlik… -Sziasztok drágáim!- szólalt meg magyarul a nagymama. -Megérkeztetek gyerekek? Gyertek vár titeket a jó kis húsleves! – invitált be minket a nagypapa. -Jó napot kívánok! Köszönjük a meghívást! – mondtuk egyszerre Millával. -Drágáim, ne álldogáljatok itt, gyertek, gyertek. Üljetek ide az asztalhoz megvan terítve. A fiúk is mindjárt itt lesznek! -sürgetett minket a nagyi. -Milyen cuki nagyszülők! - olvadozott Milla. -Milyen kedvesen fogadtak minket és magyarul beszélnek.- leültem a székre. -Anyám miatt megkellett tanulniuk magyarul, sokat fejlődtek a 20 év alatt.- sztorizott Dorina. -A húsleves is hazai? Imádni fogom!- kérdezte Milla. -A nagymama párszor volt már pesten és megtanulta a másik nagymamámtól a húsleves receptjét. Szintén Anyukám miatt.- Dorina a szoknyájára helyezte a szalvétát. -Remélem lesznek olasz fogások is. -bizakodott Milla.
Negyedóra múlva a fiúk is megérkeztek, megvártuk őket a levessel. Dorina nagymamája ragaszkodott hozzá, hogy együnk, de mondtuk inkább megvárjuk Javiert és Ábelt. Javier egyből felém rohant és átöleltük egymást. -De, hiányoztál! Alig vártam, hogy ide érjek.- mondta a fülembe Javier. -Én is tűkön ülve vártam már ezt a találkozót!- örvendeztem. Dorina is felállt és kicsit félszegen, de odament Ábelhez. Ábel pedig megfogta a lány derekát és magához ölelte. -Egy hét alatt elfelejtetted ki a pasid?- kérdezte nevetve. -Oh, nem..csak a nagyiék még nem tudják… -válaszolta szégyenlősen. Egy héttel ezelőtt végre összejött Ábel és Dorina, az első randijuk után máris elkezdtek járni. Szerintem nagyon édesek, annyira illenek egymáshoz. Ábel nemrég elárulta nekem, hogy bejön neki Dorina. Egyből szabadutat mutattam neki és mondtam, még aznap szerezze meg a számát. Tökéletes időzítés ez a kirándulás is. Bellagio gyönyörű hely és lesz idejük sokat romantikázni. Mi a helyzet Javierrel? Kibérelt nekünk egy gyönyörű villát, nem tudom miért nem jó neki a nagyszüleinél. Ebéd után beültünk az autójába és elgurultunk pár utcával. Nem kellett sokat menni, öt perc múlva megérkeztünk a villához. -Komolyan kettőnké lesz ez a hely?- kérdeztem a pasimat. -Egész hétre a miénk, van személyzet és biztonsági szolgálat. Éttermük is van, 23 szobával és a 10 fürdőszobával. - sorolta Javier. -Te megőrültél? Minek kettőnknek ekkora szállás? -kérdeztem nevetve.
Beültünk az autóba és elmentünk a legközelebbi étterembe. A személyi szakácsot elküldtük egy nap szabira, mert egésznap ügyet kellett intéznie, így kitaláltuk, hogy főzünk. Persze, amit enni szerettünk volna, nem voltak hozzá alapanyagok, így kitaláltuk elmegyünk ebédelni valahova. Csodálatos az idő, ezerrel süt a nap és nagyon meleg van. Délutánra beterveztünk egy tengerparti fürdést is. -Itt is vagyunk, a helybéliek szerint nagyon jó ez a pizzéria. – kiszálltunk Javierrel a járműből és bementünk az étterembe. Jó sokan vannak, nagy a forgalom. A pincér egyből ott termett előttünk és máris megmutatta a helyünket. -Sonkás sajtos maradjon vagy kipróbálsz valami újat? - kérdezte mosolyogva Javier. -Hmmm… nem is tudom… ez a bolognai se rossz. Szerintem ilyet eszek. – gondolkoztam a választékon. Félóra múlva megkaptuk a pizzánkat és elkezdtük eszegetni, közben beszélgettünk. Hirtelen megcsörrent Javier telefonja. -Ne, haragudj felkell vennem, vészhelyzet.- kért elnézést a pasi és elindult a kijárat felé. Továbbra is majszoltam a pizzát és a végén megittam a limonádémat. Javier kicsit idegesen tért vissza hozzám. -Mi a baj?- kérdeztem. -Nem hiszed el, ki jött el utánam… Barbara egy óra múlva megérkezik a nagymamámékhoz… - Javier a kezét a fejéhez kapta és gondolkozott. -Nincsen hely vagy mi a baj? – kérdeztem és közben intettem a pincérnek, hogy fizetnénk. Van egy olyan érzésem, hogy azonnal haza kell indulnunk. -Nem bírom, amikor Barbi mindig a nyomomban van, nem bírja ki nélkülem. Tök jó barátok vagyunk meg minden, nem értem miért kell itt lennie.. Na, mindegy..- Javier elővette a kocsikulcsot és felvette a napszemüvegét. -Biztosan nagyon hiányzol neki… -húztam a számat. -Tuti…- sóhajtotta a pasi. Megjelent a pincér Javier fizetett és máris az autóba pattantunk és hazáig megsem álltunk.
Barbara féltékenységi rohama
Beálltunk a garázsba és felszaladtunk Javier nagymamájához, amikor felértünk Barbi éppen élménybeszámolót tartott neki. -Hah! Végre megjöttél Javi!- örvendezett a nő és máris a nyakába ugrott. -Barbi… Mit keresel itt?- hámozta le magáról Barbit a pasim. -Milyen fogadtatás ez? Nem örülsz a legjobb barinődnek? Napok óta a házad előtt furikázok és becsengettem, azt mondták a szolgáid, hogy eljöttél olaszba… Nem szólsz, hogy leléptél? Miért hagytál otthon? - kérdezte mérgesen a nő. -Nem a szolgáim és nem tartozom neked beszámolóval, hogy merre járok és kivel… -mondta szigorúan Javier. Nagyon mérges volt Barbira, mert bejelentés nélkül érkezett. -Kit hoztál magaddal? – kérdezte Barbi és rám nézett. -A barátnőmet, ismered Kiarát. – mutatott be neki a pasim. -Ja tényleg a szöszke lányka, láttam a neten.- legyintett Barbi. -Nem szöszke lányka és van neve is… Istenem Barbi mi ütött beléd?- kérdezte idegesen Javier. -Csodálkozol, hogy mérges vagyok? Miért nem engem hoztál el? Tudtommal a legjobb barátok vagyunk… Csalódtam benned.. – lebiggyesztette a száját a lány. -Bocsánat, de én is itt vagyok.- vágtam közbe. -Kiara kérlek menj fel a szobámba, mindjárt megyek utánad… - kért meg Javier. Nem nagyon akartam felmenni, szemmel szerettem volna tartani őket. Mivel Javier totál ideges, inkább elvonultam, ahogy kérte. Fél fülel hallgatóztam a lépcső kanyarban.
Javier: Figyelj Barbi, nem értelek még mindig. Mit keresel itt valójában?
Barbi: Drágám, tudod jól, hogy mit keresek itt… Hiányoztál és nem volt senki mellettem.. Hetek óta hanyagolsz mióta megvan neked az a kislány…
Haha Kislány! Mit képzel?
Javier: Kiara a neve és nem kislány…- hallottam, hogy megköszörüli a torkát.
Barbi: Hány év van köztetek tíz? – nevetett idegesen.
Javier: Jézusom Barbi! Öt év, de mióta érdekel a korkülöbség?
Barbi: Nem illik hozzád, őszintén megmondom. Sokkal jobb csajok vannak, akik hozzád valóak… Figyi rágyújthatok?
Javier: Felőlem rágyújthatsz, ne térj el a témától. Mit keresel itt valójában?
Barbi előkapta a cigijét és rágyújtott, kifújta a füstöt és folytatta.
Barbi: Javier tudjuk, hogy az exed óta nem találod a helyed… Azt mondtad, hogy olasz lányt fogsz magadnak kinézni, valójában az a származásod. A múltkor derült ki a teszten.. Megkell keresned a valódi szüleidet… -erre az információra a számhoz kaptam!
Javier: Ígérd meg, hogy ezt nem fogod elmondani Kiarának! Tartsd titokban kérlek! Pár nap és kiderül, hogy valóban kik a szüleim. Ezért is jöttem el.
Jesszusom! Szóval a családja után kutat? Javiert örökbe fogadták? Akkor a valódi nagyszülei nem is azok, akiknél vagyunk? Kezdek összezavarodni!
Barbi: Jól van szerelmem….- sóhajtott a nő.
Javier: Nem vagyok a szerelmed és szállj le rólam légyszíves. Kezdesz az agyamra menni!
Barbi: Pedig pár éve nagyon jól megvoltunk.. – láttam, hogy Barbi közelebb megy a pasimhoz. Megérintette az arcát és végig simított rajta.
Javier: Barbi, ne csináld!
Akkor megtörtént a legrosszabb dolog, amit nem kellett volna látnom. Barbi jól rámászott a pasimra és megcsókolta. Tiszta ideges lettem, így elindultam lefelé a lépcsőn. Javier közben ellökte magától Barbit. -Megmondtam, hogy ne csináld. Menj innen a házból és vissza se gyere többé! -kiabált rá Javier. Ott álltam és a torkom teljesen kiszáradt, Barbi pedig elégedetten mosolyogott rám. -Te nyertél. Tiéd Javier, elértél mindent, amit akartál…- vágtam oda hozzá és felszaladtam a szobába fél szemmel láttam hogy, Barbi pedig mégegyszer Javier nyakába akart ugrani, de lerázták. -Barbi, soha többé ne gyere a közelembe. Nézd mit tettél.- nagyon ideges volt. -Mi az már nem szeret többé a kislány?- kérdezte nevetve.
Az ágyamban feküdtem, nem is tudom mit mondjak erre az egész szitura. Barbi tényleg rámászott a pasimra? Javier meg miért hagyta, hogy lesmárolják? Istenem, már megint egy gyenge pasit fogtam ki. Vajon megjátszotta, hogy ideges? Nem értem. A plafont bámultam amikor Javier bekopogott hozzám. Bűnbánó arccal nézett rám, kb. úgy mint az exem Patrik.. -Hagyjál békén..- mondtam síró hangon. -Kiara, tudod jól, hogy Barbi nem az esetem. Csak szétakart minket választani, látod elérte a célját. Egyébként holnap utazik haza, elzavartam a villából. – leült mellém. -Megnyugtató, de velünk mi lesz? Mindig ez lesz? Átjön hozzád és rád mászik? – kérdeztem. -Nem. Ígérem, hogy nem fogja mindig ezt csinálni. Nem értem mi ütött belé, mi ez a hirtelen nagy fellángolás irányomba? – közben megsimogatta a hátamat. -Mondta már neked valaha, hogy szerelmes beléd? – tuti nem mondta még neki. -Nekem mindig azt mondta, hogy örök barátok vagyunk és mindig szeretni fog. Most kezdem felfogni, hogy mit érez irántam.. Ezzel totál elkésett, de egyébként nem az esetem. Én téged szeretlek. -rám mászott az ágyban. -Hékás, az előbb egy másik nő ölelgetett. -nevettem, de hagytam magam, hogy Javier-é legyek az éjszaka.
-Mekkora liba az a nő jézusom! – háborgott Milla, amikor elmeséltem neki a tegnap délutáni incidenst. – Azt hitte, hogy Javier szerelmes belé. -nevettem- Komolyan mit gondolt? -Csajszi én tuti leütöttem volna ott helyben. Kérsz még bort? -kérdezte Milla. Éppen a medence mellett beszélgettem Millával. Javier elment motorozni egy órája, hamarosan megérkezik. -Aham… -felé nyújtottam a poharamat. -Szóval- folytattam- Őrület, hogy mi történik mostanában velem. Olyan jó, hogy együtt vagyunk és utána jön egy csaj, hogy elvegye tőlem. Áldom az eszemet, hogy hallgatóztam. Láttam, hogy Javier eltaszította magától, sajnos a csóknál láttam kicsit elgyengült… Elég rosszul esett.. -emlékeztem vissza. -Csajszi, szerintem totál sokkot kapott. Ki számított erre? Szerintem Javier nem tudta, hogy Barbi belé van zúgva.. -igaza van Millának. -Nekem szörnyű látvány volt, hirtelen elakartam menekülni. Hittem Javiernek, szóval adtam neki még egy esélyt. Nem szeretném újra átélni a múltat. Olyan jól túltettem magam Patrikon, nem szeretnék újra csalódni. A szívem jobban fájt most, mint anno…- most is totál féltékeny vagyok. -Kiara, a lényeg, hogy Barbi már nincs itt többé. Szerintem egy ideig nem is fog visszatérni. Ha Javier mérges volt, akkor tuti a nő is megijedt tőle és komolyan vette a kérését. Szóval csípd ki magad és este lógjatok együtt. Addig kinézek magamnak valami jó kis bárt a környéken. Hátha felszedek már egy pasit. – kuncogott Milla.