Milla 5. fejezet

A tiltott gyümölcs

A brunch után Pedróval felmentünk a szobánkba és bezárkóztunk. A fürdőszobába indultam volna,de Pedró útközben elkapta a karomat. Kirántottam magam a szorításából és csúnyán néztem rá. Én: Mi a bajod?-kérdeztem ingerülten. -Olyan más vagy, az arcod ragyog és sokat nevetsz. Látom mostanában elég jól érzed magad Ábel társaságában. - mondta Pedró. -Egyenesen megtiltod nekem, hogy szóba álljak vele? Azt nem teheted. -leültem az ágy szélére, kibontottam a hajamat és elkezdtem fésülködni. -Nem kéne kavarnotok. Nem bírom elviselni, hogy megcsalsz.- vádolt meg. Az igaz... Bárcsak megértené, hogy sose szerettem. -Pedró, én sose szerettelek igazán. Többször is mondtam neked, de hallani se akartál róla. -emlékeztettem. Pedró közelebb hajolt felém, majd megfogta a kezemet és ezt duruzsolta a fülembe: -Ha megtudom, hogy mit műveltek Ábellel akkor beszélek Javierrel, hogy rúgjon ki titeket.- mondta fenyegető hangnemben. -Akkor szállj le rólunk, mert teljesen félre érted az egészet. Nem rúghattok ki.-  ismét kirántottam magam és megdörzsöltem a fájó csuklómat a szorítása után. -Légyszíves ne bánts folyton. -kértem Őt. Pedrónak nem tetszett, hogy rászóltam, így feldúlva viharzott ki a szobából. Én pedig sírva fakadtam, nem teheti meg velem, hogy kirúg a csapatból. Szomorúan jöttem rá, hogy számomra nincsen senki, akivel kibeszélhetném az Ábel ügyet. Kiarát is beavatnám, de nem tudom Ő mit szólna hozzá. Dorina után én lennék a következő csaj, akivel jár. Olyan fura lenne oda állni Kiara elé azzal, hogy "figyi járok a bátyáddal, aki legalább 6 évvel idősebb nálam. Ígérem nem fogom összetörni a szívét." stb. Nem tudom milyen lenne a barátságunk ezekután. A történtek után egy kicsit összeszedtem magam és a fürdőben megmostam az arcomat. Felvettem a nyári ruhámat és a kalapomat, kiegészítőként pedig napszemüvegemet kaptam fel. Befújtam magam parfümmel és elindultam a tengerpartra sétálni.

A szálloda halljában belebotlottam Ábelbe. Tovább szerettem volna menni, de Ő elállta az utamat. Levettem a napszemüvegemet és idegesen rá szóltam:- Kérlek, engedj utamra, ne csináld ezt.- de persze Ábel tapodtat sem mozdult.  - Mit ne csináljak? Te kezdted a játszmát én meg folytatom.- kuncogott. -Komolyan mondom: Pedro tud a kavarásunkról.-avattam be. Ábelnek gyorsan leesett, amit mondtam: -A francba... - csattant fel és idegesen fel-le járkált előttem. -Ugye? Én is ezt mondom. Lehet valaki meglátott minket és beárult Pedrónak. Engem meg megzsarolt, hogy kirúg a csapatból. Mehetek haza Budapestre és megint munkanélküli lennék... Ezt nem akarom, olyan jó, hogy itt lehetek. Neked köszönhetem ezt az állást. -zúdítottam rá a panaszáradatot. -Ez így nem mehet tovább! - és ököllel belevert a falba és a hajába túrt aztán ott hagyott a hallban. Mi a fene van vele?

Legalább két órája nem hallottam Ábel felől. Lementem a szálloda bárjába és leültem az egyik székre. A mixer egyből megkérdezte mit szeretnék inni. -Köszönöm szépen még nem kérek semmit, csak várok valakit. - mondtam színlelt vidámsággal. -Ha meggondolta magát csak szóljon. - mondta kedvesen a pasi. Félóra múlva végre megjelent Ábel a bejáratnál, aki ráadásul nem egyedül érkezett. Egy szőke csaj társaságát élvezte, akit szorosan átkarolt. Önfeledten nevetgéltek és felvették a szobakulcsot a recepción. A hall felé sétáltak és láttam, hogy Ábel önelégült vigyorral nézett vissza rám, közben homlokon csókolta előttem a csajt.  Ennek láttán a szívem összerándult, és rögtön elrántottam a fejemet. Éreztem, hogy egy könnycsepp csorog végig az arcomon. Letöröltem a könnyeket és újra hátra néztem, de már hűlt helyük volt. Nagy levegőt vettem és intettem a pultosnak: - Köszönöm, hogy itt lehettem. - letettem neki 5 eurót a pultra, pedig nem is fogyasztottam. Összeszedtem minden erőmet aztán elindultam, hogy én is felmehessek a szobámba.

Reggel hétkor kipattantam az ágyból, közben kihámoztam magam Pedró öleléséből. Tegnap este bánatomban vigaszra leltem benne, bár ennek csak Ő örült a legjobban. Úgyis rég voltunk már együtt, szóval neki legalább jó estéje volt. Bementem a fürdőbe gyorsan lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. Ma van az első munkanapom, ezt bizony nem szúrhatom el. Aztán hirtelen belém hasított a felismerés: ma kezdem a melót Ábelnél. Ó istenem...

Leintettem egy taxit a szálloda előtt és megadtam a címet, ahova megyek. Szerencsére negyedóra alatt megérkeztem, adtam plusz borravalót a sofőrnek és kiszálltam a kocsiból. Elsimítottam egy kósza ráncot a szoknyámon és besétáltam a stúdióba. A stúdió mellett átkellett haladnom egy folyosón, hogy eljuthassak az iroda részlegre. Úgy látom már meg is érkeztem. Az egész iroda világos volt és csodálatos. Tisztaságot, erőt és eleganciát sugárzott. Hirtelen azt hittem valami hollywoodi filmbe csöppentem, annyira káprázatos volt. A recepcióhoz mentem és elmondtam a csajnak ki vagyok és kihez jöttem. A recis lány felpattant és telefonált egyet. -Rendben, küldöm.- letette a telefonját: - Menj jobbra utána egyenesen.- mondta az útvonalat. Bólintottam és Ábel irodája felé vettem az irányt. Bekopogtam aztán szólt Ábel, hogy jöhetek. Amikor beléptem hirtelen elöntött az izgalom és a düh, a tegnapi események miatt. Próbáltam leplezni a felkavaró érzéseket. -Khm. Szia!- köszöntem neki. -Szia, üdv az új irodámban! Képzeld Kiara tervezte meg és egy lakberendező segítségével rendeztük be. Na, mit szólsz hozzá? - kérdezte vidáman. -Igazán szép lett.- válaszoltam neki. -Ülj le, mesélj eddig milyen a reggeled?- kérdezte én pedig forgattam a szemem. - Eddig nagyon szuper, de térjünk a lényegre.- elővettem a tabletemet és kíváncsi szemekkel néztem rá. -Ahogy óhajtod. -csalódottság volt a hangjában. Aztán felsorolta mik a mai teendőim. A megbeszélés után Ábel elvezetett az új irodámba, természetesen a szomszédságában kaptam helyet. Hiszen az asszisztense vagyok. -Úgy rendezed be, ahogy szeretnéd. Minden itt van, a konyha a folyosó végén van, a mosdó két irodával arrébb és a tárgyaló pedig arra. - mutatta nekem. Szótlanul bólogattam és jegyzeteltem. -Akkor csapjunk is bele a napba! – összecsapta a tenyerét és máris munkához láttunk.

Egésznap fénymásoltam és rohangáltam fel-le az irodában. Ebédszünetben lementem egy büfébe enni, utána vittem magammal egy élénkítő tejeskávét. Délután intéztem pár telefont és emailt, aztán 4re végeztem. Bekopogtam Ábelhez az ajtófélfán. -Készen is vagy? Gyors voltál, megvársz kérlek, én is indulok.- közben rápillantott a karórájára.-Persze..- egy halvány mosolyt eleresztettem. Ábel összeszedte magát és együtt indultunk el a szállásra.

Útközben kaptunk egy emailt Bogitól, hogy sikerült elintézni a villa bérlését. 1 évre megkaptuk a helyet, ahol lakni fogunk. Ábel azonnal rácsörgött Javierre, hogy számoljon be neki. Én pedig kibámultam a taxi ablakából. Amikor megérkeztünk a villához Bogi gondterhelt arccal újságolta, azt a hírt, hogy még nem tudunk ott aludni. Csőtörés volt az éjjel. Pedróval egymásra néztünk és tudtuk mit jelent ez: ma éjjel az irodában alszunk...

Felmentünk az irodámba és lepakoltunk. -Elmegyek fürdeni.- jelentettem ki Pedrónak. Ő pedig mondta még nem annyira álmos, ezért lemegy az előtérbe és megnéz egy meccset.  Zuhanyzás után kiléptem a folyosóra, hogy beszaladjak az irodámba. Egy szál törölközőben osontam végig míg végül a liftből kilépve megláttam Ábelt. Basszus! Hátat fordítottam neki. - Szia Milla! Már megint magánakcióban vagy? - kérdezte a hátam mögött. -Tedd úgyhogy nem láttál semmit Ábel. - válaszoltam. -Akkor ez a szerencsenapom. - közelített felém. Nagyokat pislogtam és lenéztem a korlát felett, de ahogy látom Pedró a tévé képernyőjére tapadt. Miközben hátráltam a falhoz ütköztem. Csapdába estem. - Az én asszisztensem éppen egy szál törölközőben szexizik a folyosón. Mintha már megtörtént volna ez a szitu valahol, hmm mikor is? Talán tavaly? - látom jót mulat rajtam. - Nem neked tartogattam a magánbemutatómat, és egyébként is fürdeni voltam. Úgyhogy, engedelmeddel mennék is átöltözni. - mondtam neki. Ábel a karjait felemelve eltávolodott tőlem én meg elsétáltam az irodámba. Visszapillantottam rá és láttam, hogy engem néz. - Nem ér leskelődni! – szóltam rá.

A szerződés

Másnap reggel mappával a kezemben rohantam be Ábel irodájába. Ő éppen telefonált, én pedig leültem elé és vártam. Ábel gyorsan elköszönt valakitől és rám nézett. -Ó, valami fontosat kell aláírnom? El is felejtettem... - mondta fáradt hangon. -Ez nem munkával kapcsolatos csak lekell fektetnünk néhány szabályt. -elővettem a papírokat. Ábel elvette az egyiket: - Egy szerződés? -nevetett. -Igen, az van benne, hogy mi csak kollégák és barátok lehetünk és nem lehetünk barátok extrákkal. Nincs randi, nincs flört, nincs udvarlás, nincs többé egyéjszakás kaland stb. Nincs érintkezés, nem flangálunk törölközőben és nem nézünk a másikra őrült vágyakozással. Na szóval érted, mire gondolok. - soroltam fel neki a szabályokat.- Részemről rendben.- vigyorgott. -Tényleg?- kérdeztem elhűlve ebbe tényleg könnyen belement. Ábel a kezébe vett egy tollat és aláírta a szerződést. Felálltunk és kezet ráztunk, de legbelül mégis tudtam: itt valami nem stimmel.

Néhány óra múlva kaptam egy emailt Ábeltől. Amit félve nyitottam meg. Naná, hogy felrúgta a szerződésünket.

" Szia Milla!

Mivel én vagyok a főnököd, én mondom meg neked mik a szabályok. :) „ -szupert gondoltam. Tovább olvastam: „Mivel nekem dolgozol, muszáj lesz részt venned a meetingeken és a kötelező körökön pl. színház, üzleti út és tárgyalás stb. Azt kell csinálnod, amit mondok és nincsenek kifogások. Bárhova is utazom, mindig velem fogsz jönni, ha akarod, ha nem. Nem szeretnélek kirúgni sem.  Szóval ebben állapodjunk meg. Üdv. Ábel."

Azonnal tárcsáztam a legutóbbi telefonszámot. Egy találkozót beszéltem meg a közelebbi étterembe az egyik ismerősömmel. -Köszi, hogy eljöttél. -puszival üdvözöltük egymást Javierrel. -Te mondtad, hogy életbevágóan fontos. Mesélj mi újság van veled? -kérdezte Javier és közben intett a pincérnek. -Hol is kezdjem.. Félek elmondani. -tördeltem a kezemet. -Hé, nyugi, csak nem olyan rossz a helyzet. -hajolt át Javier az asztal fölött és megnyugtatóan a kezemre tette az övét. -Te mit szólnál, ha lenne egy lány testvéred és kikezdene vele a legjobb haverod? -rögtön a közepébe vágtam. Javier teljesen ledöbbent: - Ejha! Ez érdekes lenne, hát nem örülnék neki, de biztosan hozzá szoknék. Talán van valami, amiről nem tudok? -kérdezte sejtelmesen. Basszus biztosan sejt valamit! -Az van, hogy én igazából nem szeretem Pedrót és kavartam Ábellel illetve jelenleg is kavarunk. - és az étlap mögé rejtettem az arcomat. Javier elvette tőlem az étlapot és komoly arcot vágott. -Ejha! Ezt azért nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan haladtok.-ámuldozott és letette maga mellé az étlapot. A francba, ez mit jelentsen? -Mondj már valamit kérlek. Szerinted mit tegyünk? -kérdeztem ingerülten. -Milla ha tetszik neked Ábel, akkor válj el minél előbb Pedrótól. -javasolta. -Csak ennyi? Váljak el? És aztán? -kérdeztem tőle. Mondjon már valami kézzelfogható tanácsot kérlek!

Javier gondolkozott egy kicsit és előre hajolt: -Figyi, az elejétől kezdve drukkolunk nektek Kiarával. Nem gondoltuk volna, hogy ti máris összemelegedtetek. Viszont a fogadást én nyertem meg Kiara ellen. -nevetett. -Ti fogadtatok ránk? -kérdeztem a szememet forgatva. Naná, ez annyira rájuk vall! 😄

- Igen hiszen a vak is látta múltkor a dolgozószobában, hogy vibrál köztetek a levegő. Teljesen egyértelmű volt: Ti egymásnak vagytok teremtve. Viszont van egy kis gond: nem szeretnélek kirúgni, de ha együtt akartok lenni megtehetem. Csak szólj.- közölte.

Ó ne! Nem akarok elmenni innen. Imádok itt dolgozni. Viszont tényleg nem lehetnénk, együtt... Kifújtam a levegőt és Javierre néztem: -Semmiképpen se. Még nem mondtuk ki egymásnak a szeretlek szót.... Néha azt sem tudom hányadán állunk. -vontam meg a vállam. -Nektek kell kitalálni, de amíg játszadoztok egymással csak szenvedni fogtok. -mondta komolyan. -Jó, hát kár volt elmondanom végülis tudhattam volna. - és felálltam a székről. Javier követte a mozdulatomat és utánam kapott. -Kérlek ne menj. Nem akartam ilyen szigorú lenni, csak szerény véleményem szerint fájdalmat okoztok egymásnak. Elkell döntenetek, hogy dolgozni akartok vagy végleg együtt lenni. Viszont titkon tényleg nektek drukkolunk Kiarával. Ó és emlékszel arra, amikor mondtam, hogy vigyázz a szívedre? Azt komolyan is mondtam. -tette hozzá. -Igen, emlékszem és látod mégis belezúgtam Ábelbe..-sóhajtottam.