Milla 33. fejezet
A születésnapi buli
Pár évvel ezelőtt..
Iszonyú fejfájással keltem fel és forgott körülöttem a szoba. Elkezdtem ébredezni és miközben kinyitottam a szemem, majdnem megvakultam a világosságtól. Megdörzsöltem a szememet és nem hittem el, amit látok. Mit keresek itt Kiaráéknál? Miért van rajtam a parti ruhám? Azonnal felkeltem a kanapéról és végig néztem magamon. Megtapogattam a karomat és az arcomat, aztán egy tükörhöz mentem. Megdörzsöltem a homlokomat és elkezdtem sétálni a lakásban. Pánikszerűen keresni kezdtem a telefonomat vagy bármi olyan egyéb dolgot, mely megmutatja hány óra van. Egyetemista vagyok és még mindig szétszórt. Megfogtam a fejemet és elindultam a fürdőszoba felé. Ebben a percben toppant elém Kiara. -Jobban vagy már Milla? -kérdezte a barátnőm. -Figyi…mi történt tegnap? -kérdeztem tőle. -Nagyon vad buli volt. -vágta rá Kiara.. -Tegnap házibuli volt, nem emlékszel? Ma este is csapatunk majd. Ábel kihasználja a hétvégét, mivel a szüleink nincsenek itthon egy darabig. -közölte. -Kiara én komolyan mondom… -közben belenyilallt a fájdalom a fejembe. -Vegyél be fájdalomcsillapítót. Tegnap nagyon kiütötted magad. -mondta. -Amilyen karaoke buli volt nem csoda… -dünnyögtem az orrom alatt. -Mit mondtál Milla? -kérdezte mosolyogva. -Semmi, ezt nem értheted. -válaszoltam neki. -Mivel itt vagy nálunk bírnod kell a kiképzést. Ábel sosem viccel a házibulikkal. -kuncogott. Visszamentem a kanapéra és leültem. -Ábel itt van? -kérdeztem tőle. -Miért ne lenne itt? Hiszen ő is itt lakik. Hahó Milla! -megkocogtatta a fejem búbját. -Szerintem beveszem a gyógyszert és visszadőlök aludni. -jelentettem ki neki. -Drágám kelj fel, mert ma takarítás van, este pedig újabb buli lesz. -Kiara megfogta a karomat és felhúzott a kanapéról. -Kiara, emlékszel a tegnap estére? Szörnyű volt! Ábel merre van? -próbáltam emlékeztetni. -Milla! Ábel a barátnőjével van odafent. Nem emlékszel? -kérdezte nevetve. Nem tudom mi a fene történik itt, de nem tetszik ez nekem. Gyorsan ittam még a vízből és próbáltam magamhoz térni. -Jól van Milla, nyugodj meg minden rendben. Tegnap túl sokat ittál és most nagyon másnapos vagy. -vigasztalt Kiara.
Délutánra sikerült kitakarítanunk Kiarával és kivittük a szemetet az udvarra. Kiara ledobta a többi zsák mellé a maradékot és sóhajtott. -Végre ezzel is megvagyunk. Nem vagy éhes? -kérdezte. -Dehogynem! Bármit megtudnék enni. -válaszoltam neki. Visszamentünk a házba és elfoglaltuk a konyhát. Mielőtt neki kezdtünk volna a főzéshez, ekkor toppant be hozzánk Ábel és Réka. -Sziasztok! -köszönt Réka és a pultra támaszkodott. Ábel megállt mellette és megcsókolták egymást. Forgattam a szememet és elfordultam tőlük. -Sziasztok…- dünnyögtem. Még mindig utálom Rékát szóval továbbra is nagy ívben elkerülöm. Segélykérően ránéztem Kiarára, aki nem vette a lapot. Réka elsétált Ábeltől, ő pedig a pultnak dőlt előre. -Mit főztök? -kérdezte és elvett tőlünk egy paradicsom darabot. -Ne vedd el a kajánkat! -szólt rá a húga. -Hol van a só? -kérdeztem, hogy eltereljem a gondolataimat. -Itt van. -nyomta a kezembe Kiara. Visszamentem a pulthoz és folytattam a salátát. Aztán ránéztem Ábelre és próbáltam rájönni, hogy ő emlékszik-e még a tegnapi napra? Farkasszemet néztem vele és láttam rajta, hogy egészen jól mulat. -Milla, nem lesz sok sóból? -törte meg a varázst. -De.- válaszoltam és lecsaptam a sót a pultra. -Mi a baj? -kérdezte Ábel mosolyogva. -Semmi.- mondtam és betettem a hűtőbe a paradicsomot. -Mindjárt jövök! Megjött a futár! Vigyázzatok a kajára! -szólt közbe Kiara és elrohant. -Oké! -szóltam Kiara után, és becsuktam a hűtőt. Háttal nekitámaszkodtam a hűtőnek és láttam, hogy Ábel ismét rajtam nevet. -Mi az? -kérdeztem tőle. -Ó semmi.. -válaszolta és felém sétált. -Mondd csak mennyit ittál tegnap? -kérdeztem tőle. -Én? Itt az a kérdés, hogy Te mennyit ittál? -kérdezett vissza. -Jól van Ábel, figyeld meg: ma vigyázni fogok magamra! -ígértem neki majd fogtam magam és felmentem Kiara szobájába.
Ma ünnepeljük Kiara születésnapját. Tegnap este sima házibuli volt a haverokkal, ma pedig mindenki eljön, aki számít. Bírni kell a tempót. Készülődés közben Dorina hívott minket, hogy mindjárt megérkezik. Addig mentem és megmostam a hajamat. Kiara pedig a sminkasztalánál ült és elkezdte sminkelni magát. -Hallod ez a rúzs nagyon menő! -szólt be a fürdőbe Kiara. -Majd én is kipróbálom! -szóltam vissza neki.
A tükörben nézegetem magam és meg vagyok elégedve a látvánnyal. Ez a sötét rózsaszín mini ruha telitalálat. Kiara is felvette a sötétlila színű ruháját. -Hű anyukám, de dögös vagy! -dicsért meg Kiara. -Ez a ruha tényleg jó választás volt. -mondtam neki a tükörbe nézve. -Ha ebben meglátnak a pasik megvadulnak érted! -ujjongott a barátnőm. Én meg titkon remélem, hogy Ábel végre észre fog venni engem.
-20.30 van és mindjárt megérkeznek a vendégek! -ujjongott Dorina. -Kiara merre van? -kérdeztem tőle. -Beszaladt a fürdőbe mindjárt jön. -válaszolta, én meg tudom mit csinál ott. Letettem a poharamat az asztalra és Kiarához mentem. Bekopogtam hozzá. -Kiara! -szóltam be neki az ajtón keresztül. Hallom, hogy kattan a zár és félig kinyitja az ajtót. Besétáltam és láttam, hogy egy cigivel és egy üveg borral álldogált. Azonnal magunkra zártam az ajtót. -Mit csinálsz? -kérdeztem tőle és közben kinyitottam a fürdőszoba ablakot. -Tudod, csak a szokásosat, alapozok a bulira. -közben elnyomta a mosdón a maradék cigit. -Kiara, tegnap is ezt csináltad és megígérted, hogy többet nem fogod. -közben elvettem a csikkeket és lehúztam a wcn. -Mit idegeskedsz? -kérdezte lazán. -Ábel nem tudhatja, hogy cigizel. Miért iszol a buli előtt? -kérdeztem tőle és kivettem a kezéből a bort. -Végre betöltöm a 18-at és azt csinálhatok, amit akarok. -válaszolta. -Kiara, de ez nem így megy. Kérlek moss fogat és öblögess szájvízzel, ne bukj le Ábel előtt. -tanácsoltam neki és a mosdóhoz vezettem. Valaki kopogott az ajtón. -Egy pillanat! -szóltam, közben Kiara kezébe nyomtam a fogkrémet. -Moss fogat! -mondtam neki és kinyitottam a zárat majd félig résnyire nyitottam. Ábel állt az ajtóban. -Jól vagytok? -kérdezte aggódva. -Persze. -füllentettem. -Kiara mennyi bort ivott? -kérdezte mosolyogva. -Nem ivott semmit.. -és elkerültem a tekintetét. -Tudom mikor hazudsz Milla. Egyébként egy bor hiányzik a hűtőből, amit nemrég behűtöttünk. -közölte a tényeket Ábel. Basszus lebuktunk. -Nem tudom miről beszélsz. -rebegtettem a szempilláimat. -Milla rosszul vagyok! -szólt hozzánk Kiara. Ábel a bal tenyerével betolta az ajtót és elállta az utamat. Belépett a fürdőbe, majd bezárkóztunk. -Kiara! -szólt rá a bátyja. -Megmagyarázzuk! -próbáltam megvédeni a barátnőmet. -Dohányoztatok is? -szippantott bele a levegőbe Ábel. -Nem… -nem tudok jól hazudni. -Lányok, arról volt szó, hogy a házban nincs cigizés. Nem szabad lebuknunk, ha dohányozni akartok menjetek az udvarra. Kiara egyébként nem tudtam, hogy cigizel. -vakarta meg az orrát a bátyja és vigyorgott. -Nem is ő volt, hanem én! -füllentettem. -Milla? Az kizárt! -nevetett Ábel. -Mindegy ki volt, most már nem cigizünk! -jött oda hozzánk Kiara, majd ezt mondta: -Engedelmetekkel szeretnék bemenni a többiek közé bulizni. Na, pá! -köszönt el tőlünk Kiara és ott hagyott minket a fürdőszobában. Ábellel egymásra néztünk és nem értettük, hogy mi van Kiarával. -Szóval tényleg mióta is cigizel? -tért vissza témára Ábel. -A mai naptól. -vigyorogtam rá. -Aha, persze… -láttam rajta, hogy nem hisz nekem. Miért is hinné el? Hiszen ismer engem. Ábel az egyik karjával megtámasztotta a falat és rám nézett. -Szerintem óvakodjatok a káros szenvedélyektől és bulizzatok módjával. -én pedig elfordítottam a fejemet. Ábel megfogta az államat és maga felé fordította: -Komolyan mondom.- mondta és egyre jobban közeledett felém. Az ajkai az én ajkaim felé közelített. Most fog megtörténni érzem! Én is enyhén kinyitottam a számat és vártam a csókot. A szívem zakatolt és egyre jobban izzadt a tenyerem. Valaki bekopogott az ajtón. -Ábel itt vagy? -kérdezte Réka. Remek! Ez a csaj elrontotta a meghitt pillanatunkat! -Itt!- sóhajtotta Ábel és lassan elengedte az arcomat. Én pedig a számra tettem a kezemet és totál zavarba jöttem. -Egyedül vagy? -kérdezte Réka, én pedig levettem a kezemet és közben Ábel azonnal a számra tette az egyik mutatóujját. -Igen, sietek! Addig menj az udvarra, kint talizunk! -kiabálta ki a lánynak, miközben engem nézett. Egy darabig úgy álltunk és Ábel levette az ujját rólam. -Bocsi, csak féltékeny, ha más lánnyal vagyok. -mondta nekem. -Figyi, én kiszaladok, majd pár pillanat múlva menj ki. -javasoltam neki. Ábel bólintott és kiengedett az ajtón. -Várj! – Ábel megfogta a karomat. -Igen? -kérdeztem. -Ami az előbb történt, azt felejtsük el jó? -kérte. -Még szép. -válaszoltam neki szűkszavúan, aztán kirántottam a karomat a fogságából és kimentem a kertbe.
A kert végében leültem az egyik padra. Az egyik kezemben egy üveg bort volt a másikban pedig a mobilom. Kiara szokásához híven ezerrel nyomja a bulit a többiekkel. Úgy látszik, megint magányosan töltöm az estét. Belekortyoltam a borba és tovább nyomkodtam a telefont. Semmi izgalmas nincs benne, úgyhogy letettem magam mellé. -Ez a VIP részleg? -kérdezte egy hang. Úgy meglepődtem, hogy majdnem kiejtettem a kezemből a bort. Ábel jött utánam és leült mellém a padon. -Leszoknál az ijesztgetésekkel? Állandóan a szívbajt hozod rám! -szóltam rá. Ábel feltartott kezekkel védekezett: -Ne, haragudj! Nem volt szándékom! -mondta vigyorogva és engem nézett. -Oké… -hagytam rá és ittam az üvegből, majd felé nyújtottam. -Nem köszi. -utasította vissza Ábel a bort. -Mi az nem lazulsz el? -kérdeztem. -Vigyázok rátok. Valakinek józannak kell maradni. -válaszolta. -Értem.- és megvontam a vállamat. Ha nem akar berúgni, majd én fogok. Ismét magam felé tartottam az üveget, erre Ábel kikapta a kezemből. -Hé-hé elég volt! Mára ennyi alkohol bőven jó lesz. A végén még nem tudsz lábra állni! -szólt rám Ábel. Valóban elég volt, kezdtem megszédülni. -Akkor… -álltam fel a padról. -Igen? -kérdezte Ábel és közben elém állt. -Azt akarom mondani…. -mit is akarok mondani neki? -Mondd csak Milla. -várta Ábel a mondandómat. -Azt akartam mondani, hogy… -megszédültem és a karjai közé estem. -Milla! Szerintem felviszlek Kiara szobájába aludni, mert totál részeg vagy. -Ábel felkapott és a karjaiba vitt fel. Mielőtt letett volna Kiara ágyába ezer wattos mosollyal néztem rá. -Ugye tudod, hogy…nagyon bírlak? -kérdeztem tőle. Ábel sóhajtott és letett az ágyra, majd gondosan betakart. -Jó éj Milla! -búcsúzott. -Holnap válaszolj… emlékezz arra, mit kérdeztem… és akkor… -képszakadás.