Milla 13. fejezet
Egy örökös vallomása és egy váratlan vendég
Tegnap óta sírtam és alig ettem valamit. Ábel hiába vigasztalt, nem tudtam magamhoz térni. Állandóan éhes voltam és amikor megettem a kaját, azon nyomban kihánytam. Ábel is gyanút fogott. -Szívem, nem vagy esetleg várandós? -kérdezte mosolyogva. Megállt bennem az ütő is a kérdése hallatán. -Nem, nem! Nem! -tiltakoztam. -Mitől félsz? -kérdezte és megpuszilta a fejemet. -Nem lehet még gyerekünk. Vannak dolgok, amik miatt még nem lehet. Neked ott van a Dorina ügy, nekem meg a családommal vannak viszályok. Ráadásul ma este jelenésem van a Lehoczky Gálán. Nem tudom miért kaptam meghívást. -morogtam az orrom alatt. -Ó, a híres Lehoczky család? Olvastad a neten, hogy rajtakapták a családból az egyik tagot? A lányuk állítólag előkerült. -mesélte. -Nem. -füllentettem, de tudom, hogy rólam van szó. Még nem szeretném elárulni Ábelnek, hogy ki vagyok. Borzasztó érzés, hogy hazudnom kell neki. A saját érdekünkben teszem. Felkeltem a földről és megmostam az arcomat a mosdóban. -Szívem oda adod a tesztet? -kértem Ábelt, ő pedig átadta a zacskót. -Lesz, ami lesz. -vontam meg a vállam és bezárkóztam a fürdőbe.
Pár perc múlva lehajtott fejjel ültem a wc ülőkéjén és vártam. Nem merem megnézni, nem merem megnézni. Letelt a pár perc és felkaptam a tesztet és kimentem Ábelhez. Ő pedig felpattant a földről és rám nézett: -Na? -kérdezte izgatottan. -Előbb te nézd meg. – és a kezébe nyomtam. Ábel megnézte és felragyogott az arca. -Hát ez csodálatos Milla! Szülők leszünk! -örvendezett, én pedig alig hittem a fülemnek. -Tessék? – gyorsan kikaptam a kezéből, és közben Ábel felkapott és megölelt. -Hát nem örülsz? -kérdezte és megcsókolt. -De, csak… most a világ ellenünk van. Tényleg ez kell nekünk? -kérdeztem vissza. Ábel csóválta a fejét és fülig vigyorgott. -Drágám, mi együtt erősebbek leszünk, mint valaha. Úristen, elkell mondani mindenkinek! Kiara odáig lesz, hogy nagynéni lesz! – dörzsölte össze a tenyerét Ábel. -Nem, szó sem lehet róla! Bár, így is lebuktam előtte. Nagyon mérges lesz, ha megtudja valóban terhes vagyok. -mondtam neki. -Hidd el, Kiara elfogja felejteni a köztetek lévő viszályt és a nyakadba fog ugrani örömében. -bíztatott. -Azt kétlem, főleg, hogy a raktárban se sikerült kibékülni, képzeld Léna bezárt minket oda. -duzzogtam. -Jesszus! -nevetett Ábel és megölelt.
A Lehoczky Gálát öt évenként rendezik meg a szüleim, ilyenkor magasabb fokozatra kapcsol a jótékonyság est is. Árverések és tombola játékok is szoktak lenni. Bérelnek egy DJ-t vagy egy híres énekest. Ma állítólag Zséda fog énekelni, akit az egész családom imád. Nagyon szeretem Adriennt, akit kiskorom óta ismerek, mert jóba vannak Anyámmal. Kénytelen voltam átmenni a családi rezidenciára, mivel ott várt rám a világ leggyönyörűbb ruhája. Még last minute-ban rám illesztették a ruhadarabot, a varrónő nagyon gondterheltnek tűnt. -Ági van valami baj? -kérdeztem tőle. -Milla, a méreteid megváltoztak pár hónap alatt. Amikor legutóbb leadtad a méreteket kisebbek voltak. Pár számmal nagyobb ruhát kell csinálnom. -mondta mosolyogva. -Oh értem… Nem tudom mikor híztam meg.. -füllentettem neki. Ági elém sétált és teli vigyorral ezt mondta: - Nem akarok illetlen lenni, de szerintem babát vársz. – jelentette ki. Gyorsan elcsitítottam: -Csitt! Anya ezt még nem tudja! -suttogtam neki. -Gratulálok Milla! -gyorsan átölelt engem. -Ági, esküdj meg, hogy nem mondod meg Anyámnak! Apámnak főleg nem! -kértem meg rá. Ági rám nézett és megfogta a vállamat: -Szerintem beszélj velük, nagyon fognak örülni, hogy egy újabb örökös van a láthatáron. -bíztatott.
Lenéztem a korlát felett és láttam azt a rengeteg sok embert a földszinten. Nagy levegőt vettem és próbáltam lecsillapodni. A világ leggyönyörűbb ruhája van rajtam és szinte hercegnőnek érzem magam. Megfogtam a hajamban lévő tiarát és igazgattam magamon a gyémánt nyakékemet. Hát akkor ideje megtudnia a világnak, hogy ki is vagyok valójában. Itt vannak a sajtósok és a riporterek. Anya délután még elmondta az etikettet és a tudnivalókat a családdal kapcsolatban, melyeket egy ideje elfelejtettem. Ismét vettem egy nagy levegőt és a lépcső tetején álltam. -Bemutatjuk Lehoczky család törvényes utódját: Lehoczky Milla Ariana kisasszonyt! – mutatott be a közönségnek egy pasas. Lesétáltam a lépcsőn és mindenki megtapsolt engem. Páran közelebb akartak jönni, de a biztonsági őrök egyből megvédtek. Egy kicsit zavarba is jöttem, mert teljesen elszoktam ettől a világtól. A lépcső alján integettem a vendégeknek és a tömeg két felé oszlott, az őrök segítségével. Amikor elindultam volna a szüleim felé hirtelen előttem termett Ábel. -Jesszus! -kaptam a számhoz ijedtemben. Totál lebuktam! Ábel megszólalt: -Szóval Lehoczky a valódi neved és nem is vagy hajléktalan. -meghajolt előttem majd kiegyenesedett. -Elakartam mondani, csak nem tudtam hogyan. -suttogtam neki. -Értem szóval, mindvégig egy örökössel kavartam, egy örökös volt az alkalmazottam és egy örökösbe szerettem bele. Aki a szíve alatt hordozza a gyerekünket. Mindent értek. -megfogta a kezemet és megcsókolta a kézfejemet, majd újból meghajolt. -Ábel kérlek megmagyarázom. -sziszegtem a fogam alatt, nem akartam, hogy a szüleim meghallják miről beszélünk. -Szerintem ezzel már mindent megmagyaráztál, élvezd ki a hercegnői létet utána gyere ki a kertbe és ott beszéljük meg. -javasolta és elengedte a kezemet. Ábel balra sétált és elnyelte őt a tömeg.