Megtévesztés Játéka 9. fejezet

Ikrek közötti telepátia

Kíra

Az elmúlt napokban egyre csak gyűlt bennem a nyugtalanság.Valami nem stimmelt Dalmával.Már napok óta eltűnt,és nem ad hír magáról.Ez csak növelte bennem a bizonytalanságot és az aggodalmat.Éreztem, hogy valami sötét dolog készül, és valahogy Erik gyanús nekem.Nem láttam őket együtt, de valamiért biztos voltam benne, hogy Dalma vele van.A nővérem és az idegen pasas kapcsolata még mindig rejtély.Dalma túl könnyen kerülhetett a karmai közé, de miért? A kérdés egyre csak motoszkált a fejemben, míg végül nem bírtam tovább.Tudnom kellett, ki ez az Erik valójában.Felültem az ágyon,és az ölembe kaptam a laptopomat.Elkezdtem nyomozni utána. A közösségi oldalai első ránézésre semmi különöset nem mutattak. Ahogy nézem,csak üzleti útról készült fotók vannak.Majd tovább görgetek és látom,hogy partyfotók is megtalálhatóak.A férfi magabiztosnak, sikeresnek és... veszélyesnek tűnt. Minél több képet néztem meg róla, annál jobban kezdett bennem eluralkodni a félelem. Ez az Erik nem egy átlagos pasas volt.-Ejha Dalma, neked aztán tényleg van ízlésed!Baromi jóképű!-mormogtam magam elé, miközben egy képre bámultam, ahol egy drága szállodában állt, háttérben egy lenyűgöző kilátással. A pénz láthatóan nem volt akadály Erik számára.Azonban valami furcsa volt. Már napok óta nem posztolt semmit. Egy olyan férfi, aki eddig minden lépését közszemlére tette, most hirtelen elhallgatott. A hátamon hideg futott végig. Miért nem aktív? Mi történt?Tovább ástam. Egyre mélyebbre merültem Erik életébe, és végül rábukkantam egy érdekes részletre. Régebbi posztok, ahol egy nő volt mellette – egy szőke, kifinomult nő, aki... az osztrák felesége volt. Eddig nem is tudtam, hogy Erik házas. Ahogy tovább böngésztem, rájöttem, hogy nemcsak hogy házas, de osztrák állampolgársága is van, akárcsak a feleségének. Hogy lehet, hogy eddig senki sem említette ezt? Dalma vajon tud erről?A gyomrom görcsbe rándult. Ha Erik házas, akkor Dalma talán egy veszélyes játszmába keveredett. A gondolat, hogy a nővérem egy olyan férfi karjaiban lehet, aki titkokat rejteget, és aki talán nem is szabad, teljesen összezavart. Dalma mindig is makacs volt, de nem hinném, hogy szándékosan kerülne egy ilyen helyzetbe.Képtelen voltam leállni a nyomozással. Egyszerűen tudnom kellett, mi zajlik Erik és Dalma között. Lehetséges, hogy Dalma nem is sejti, hogy egy házas férfi hálójába került? Vagy talán tudja, és ennek ellenére is vele van?Erik sármos, gazdag és karizmatikus volt, de a titkok, amelyeket a háttérben rejtegetett, csak még sötétebbé tették a róla alkotott képemet. Nem tudtam szabadulni attól az érzéstől, hogy Dalma valami sokkal nagyobb dologba keveredett, mint amire számított.Tovább nézegettem a képeket, böngésztem a kommenteket, de egyre inkább csak megerősödött bennem a gyanú. Erik házassága lehet, hogy látszólag véget ért, de valamiért tartja a kapcsolatot a feleségével.Vajon miért?Sóhajtva dőlök neki az egyik párnának,és csóválom a fejem.A legrosszabb az volt, hogy nem tudtam, kivel beszélhetnék erről. Dalma eltűnt, és egy ideje nem válaszol a hívásomra.Csak a megérzéseimre hagyatkozhattam, amelyek egyre csak azt súgták, hogy Dalma bajban van. Erik egy titokzatos, veszélyes férfi, és én nem fogom hagyni, hogy a nővérem a karmai közé kerüljön.

Este, amikor Jeremy átjön, látom rajta, hogy valami zavarja.Leül mellém az ágyra, és szorosan magához húz.Megérintem az arcát, és belenézek a szemébe, de Ő nem kérdez semmit. Aztán halkan megszólal:-Dalma szívem, minden rendben van?-érdeklődik.Hirtelen összeszorul a gyomrom.Nem akarom, hogy tudjon a kételyeimről, és nem akarom, hogy megérezze a bizonytalanságomat.Gyorsan valami egyszerű kifogást találok ki.-Igen, csak sok a lecke.- felelem, és próbálok természetesnek tűnni, de magam is érzem, hogy a hangom kicsit remeg. Nem akarok hazudni neki, de most szükségem van erre a kis hazugságra, hogy megvédjem magam és őt is attól, amit nem tudok szavakba önteni. Aztán mielőtt további kérdéseket tehetne fel, megcsókolom őt. Ez a legjobb módja annak, hogy eltereljem a figyelmét, és visszahozzam azt a nyugalmat, amit annyira szeretek kettőnk között.A csók olyan, mint mindig: forró és szenvedélyes, de most talán kicsit több benne az elrejtett bizonytalanság. Nem tudom, hogy észreveszi-e. A csók után csendben maradunk, és én újra belenézek a szemeibe. Olyan tiszta és szeretetteljes tekintete van, hogy néha úgy érzem, nem érdemlem meg ezt az érzést. Hogyan is mondhatnám el neki, hogy a boldogságom ellenére erős feszültség van bennem? Valami, amit nem tudok megmagyarázni, de folyamatosan ott van, akár egy árnyék.Az estéink mindig csendesen telnek, főleg mostanában. Jeremy-t áthívom,aki itt marad vacsorára, és Böbe újabb finom fogásokat tesz az asztalra.Tita pedig elszökik esténként a pasijához.Sáráék is egészen normálisak,most nem veszekednek.Mintha az egész világ hirtelen nyugalomba került volna körülöttem, és én mégsem találom a helyemet. Azt hiszem, talán ez a legijesztőbb dolog: amikor minden tökéletesnek tűnik, mégis van benned valami, amit nem tudsz magadban helyre rakni.Jeremy persze nem látja ezt. Ő csak a boldog, mosolygós énemet látja.Aggódom Dalmáért,és remélem hamarosan észbe kap.Hiszen bármennyire is szereti azt az Erik nevű férfit,előbb-utóbb búcsút kell intenie neki.

Másnap reggel,amikor beértem a suliba Detti karon ragadott és magával vonszolt a folyosón.Aztán megálltunk a szekrénynél és a kezembe nyomta a mobilját.-Nem igazoltad vissza,hogy jössz vagy sem.-mondja szemrehányóan.-Mit?-közben megnézem a telefont.Detti eseményt csinált a Facebookon,és nem tudom Dalma bejelentkezési adatait.Basszus!-Ne haragudj,a múltkor nem is szóltam,hogy feltörték az oldalamat.-találok ki valami gyors kifogást.Detti lebiggyeszti az ajkait és bűnbánóan tekint rám.-Bocsi.Ezt nem tudtam.-és megdörzsöli a homlokát.-Semmi baj,úgyis csinálni akartam egy új profilt.-vonom meg a vállam.-Jól van,figyelj a buli ma este lesz.A részleteket meg átküldöm inkább a chaten.-majd megpusziljuk egymást és elrohan a kémia terem felé.Szóval ma este buli lesz.Már alig várom.Amióta Detti elmondta a bulit,azóta képtelen vagyok figyelni az órákra.A tanórák hosszúnak tűnnek,a tanárok mintha lassított felvételen beszélnének.Az agyam teljesen máshol jár, leginkább Jeremy körül.Amikor végre szünet van, odas settenkedem hozzá. Ő lazán támaszkodik a falnak, ahogy szokott, és amikor észrevesz, azonnal átölel. Ő az a fajta srác, akiért állandóan epekedni fogok.Ebéd szünetben is ugyanitt találkozunk,és kézen fogva sétálunk az ebédlőbe.Pár perc múlva már ismét csókolózunk, elveszve a pillanatban.-Ti mindig csak smárolni tudtok!-hallom Dettit mögöttünk, és felnevetek. Nem hagyjuk abba, Jeremy keze a derekamon, és még szorosabban húz magához.-Eddig nem is zavartunk titeket.Mit szólsz be?-veti oda neki Jeremy,és mosolyogva rákacsint Dettire.-Jó, de most különösen dúl köztetek a láv.-csatlakozik Árven is a beszélgetéshez, majd ránk nézve vigyorog.-Na meséljetek, mi történt?-faggatózik, és az asztalra könyökölve várja a válaszunkat.Nevetek egyet,és próbálom terelni a témát, de a pillanat annyira könnyed és boldog, hogy nem tudom megállni, hogy ne kuncogjak.-Semmi olyasmi.Egyszerűen csak boldogok vagyunk.Ugye szívem?-kérdezem a pasimtól.Jeremy bólogat,majd felé fordulok és ismét átkarolom a nyakát.Pár másodperc múlva megint csókolózunk.Ez most nem olyan hosszan tartó csók, mint az előző, de éppen elég, hogy megint elveszítsem a gondolataim fonalát.Jeremy hatással van rám,de nagyon.-Jól van, drágáim, asszem a mai buliban én is felszedek valakit!- jelentette ki Detti vidáman, és még mielőtt válaszolhatnék,becsengetnek.-Gyerünk tubicáim indulás!-pattan fel Árven és Dettibe karolva elindulnak.Jeremy is felkel,majd a széknél állva elém tartja a kezét.Megfogom és én is felkelek a helyemről.Ahogy vissza sétálunk a termünk felé, Jeremy képtelen elszakadni tőlem. Még háromszor elköszönünk, minden alkalommal egy kis csókkal, aztán még egyszer visszanéz rám az ajtóból. Mosolygok,és bár próbálok összpontosítani az órákra, újra és újra azon kapom magam, hogy Jeremy csókjára gondolok.Minden pillanattal, amit együtt töltünk, napról napra egyre jobban oda vagyok érte.

Dettiék házából már hangosan szól az Arctic Monkeys R U Mine? című dala, amikor megérkezünk a buliba.Kiszállunk a kocsiból,és látjuk,hogy még mindig szakad a hó.A hideg levegő az arcomat csípi, és a hajamba belekapaszkodnak a hópelyhek.Alig várom, hogy végre bent legyünk a meleg lakásban.Amikor a kapuhoz érünk, gyorsan besétálunk, és Jeremy kinyitja előttem az ajtót. A bejáratnál megállunk, hogy lerázzuk a havat a cipőkről. Én gyorsan végig paskolom a kabátom ujját, hogy megszabaduljak a rám tapadt pelyhektől, és közben egy pillantást vetek Jeremyre, aki vidáman figyel.-Na, kész vagy?-kérdezi mosolyogva, miközben én is befejezem a tisztogatást.-Előbb segíts levenni rólam a kabátot.-mondom neki.-Húha,megint visszatért a régi Dalma?-kérdezi flörtölő hangon,majd átfogja a derekamat.-Az új verziód jobban bejön.-búgja a fülembe,és megcsókol.Beljebb megyünk,és a többiek már azonnal üdvözölnek minket.-Végre megjöttek!-szól Árvin,Detti felé,majd ránk nézett és végigmért minket.-Csodásan néztek ki!A szerelem gyönyörűvé tesz titeket!-bókol nekünk,majd azzal a lendülettel megfogja a kezemet.A nappaliba érve elengedi a kezem, és egy koktélt nyom a kezembe.Ahogy beszélgetésbe merültem néhány osztálytársammal, a szemem folyamatosan az ablakra tévedt. A hó továbbra is esett, vastag réteget képezve az autókon és a ház körül. Aztán, mintha valami láthatatlan erő vonzott volna oda, észrevettem egy ismerős autót a ház előtt. Szinte megállt bennem az ütő, amikor megláttam a sofőrt kiszállni.-Erik!-suttogom magam előtt.A szívem vágtázni kezdett a mellkasomban,és hirtelen elöntött a forróság.Hiszen nyomra bukkantam!Mit keres itt Erik?Eldöntöttem,hogy követni fogom Őt.Leteszem a poharat az ablakpárkányra,és kiszaladok a verandára.Amint kilépek belém mar a hideg,és összehúzom magamon a pulcsimat.Jó lett volna felvenni a kabátot,de most már mindegy.Nekem akkor is Eriket kell követnem.Egy náthát megér.Amikor Erik az udvar végébe sétált, én is utána mentem, tartva a távolságot.A hóban halk lépteim eltompultak, így könnyedén elbújhattam a ház sarkánál, miközben láttam,hogy a férfi előveszi a mobilját.Szinte hangtalanul beszélt, a zene még tompán hallatszott,így alig értettem mit beszél.-Már ketten vannak.-hallom a beszédét.Ketten?Kik vannak ketten?Lehet,hogy tud rólunk?Azonnal eszembe jutott Dalma. Talán ő is érintett ebben a titokzatos ügyben. Így továbbra is kémkedtem,próbálva minél többet kihallani a beszélgetésből.Talán azért is, mert megszoktam, hogy a megérzéseim gyakran bejönnek. És most ezek a megérzések egyre hangosabbak bennem. Erik körül kerekedik valami, valami baljós.Figyelek, és most már biztos vagyok benne, hogy valami nincs rendben vele.És Dalma… vele kapcsolatban is rossz érzésem van.A gyanúm egyre inkább arra a férfira terelődik, akivel mostanában lóg.Amikor a buli a végéhez közeledett,én már kezdtem feladni ezt az egészet.Semmit nem tudtam meg Erikkel és Dalmával kapcsolatban.Aztán ismét hangfoszlányokra lettem figyelmes.Oda sétáltam a sövényhez és bekukucskáltam.Erik kihangosított telefonon beszélgetett valakivel.Pár pillanat múlva egyből leesik,hogy Balázzsal beszélget.-Tudom hol van Dalma és Kíra édesanyja.-mondja Erik.A szívem egy pillanatra kihagyott.Vajon hol?-Valóban?És hogy néz ki?Fogadok,hogy 19 év után is gyönyörű.-érdeklődik Balázs.-Eléggé csinos,de majdnem lebuktam,így gyorsan elbújtam.-válaszolja neki.-Értem.Ugye tudod,hogy Dalma nem mehet az édesanyja közelébe?Az a nő egy őrült.-emlékezteti a férfit.Hangjában volt valami nyugtalanító, mintha ő maga sem tudná, hogy hogyan kezelje a helyzetet.-Tudom, és ezt nem engedhetjük.-válaszolta Erik komolyan.-Tudok bármiben is segíteni ez ügyben?-közben a tekintetét a földre szegezi.Egy pillanatra feszülten vártam, hogy mit fog mondani az ideiglenes nevelőapám. Éreztem, hogy valami készül, és nagy bajt érzek ebből.-Igen. Azt akarom, hogy vigyázz Dalmára, amíg ez az egész le nem csillapodik.-parancsolja.Erik bólintott, de nem szólt egy szót sem. Csak egy halk sóhajt hallottam, mintha már előre érezné, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Engem pedig hirtelen kirázott a hideg.Mostantól már Erikben sem bízhatok.Elhatároztam, hogy nem hagyom magam félrevezetni. Ha Erik mostantól minden lépésemre figyelni fog, akkor nekem is résen kell lennem. Nem hagyhatom, hogy a saját életemről mások döntsenek a hátam mögött. Ha az édesanyánk valóban visszatért, és ennyire veszélyes, akkor nekem is tudnom kell, mi folyik itt. Nem fogom hagyni, hogy Erik és Balázs nélkülem intézzék a dolgokat.Egy lépéssel előttük kell járnom.Visszamentem a buliba, de a fejemben zsongott az új információ.Még mindig nem tudom felfogni, amit megtudtam, és nehéz úgy tenni, mintha minden rendben lenne. Az emberek körülöttem táncolnak, nevetnek, mintha a világ legjobb estéjét élnék át, én meg csak állok a kanapénál, és próbálom összerakni a dolgokat. Végül lehuppanok a puha párnák közé, és körbenézek, de igazából semmit sem látok. A zene dübörög,az emberek néhol ordítva felnevetnek,én pedig úgy érzem mintha egy üvegbúra alatt lennék.Próbálok nyugodtnak tűnni, de valójában minden porcikám feszül. Nem érzem magam komfortosan. Ez a buli mostanra már csak egy színjáték számomra, ahol mindenki mosolyog, miközben a háttérben olyan dolgok zajlanak, amiket még én sem értek teljesen.Vajon Erik miért kémkedik az édesanyánk után? Milyen titkokat rejtegetnek, amiket nem tudok? És miért kellett ebbe bevonni Dalmát?A legnagyobb kérdés azonban az: hova bújtatta el Erik Dalmát? Ez az, ami a legjobban aggaszt. Minden más kérdés csak másodlagos ehhez képest. Dalma eltűnt, és valahol mélyen érzem, hogy Eriknek köze van hozzá. De miért tenné ezt? És miért segítene neki Balázs? Talán ő is tud valamit, amit én nem?Valahol mélyen érzem, hogy a válasz ott van előttem, csak valamiért nem tudom megragadni. Ahogy újra kinyitom a szemem, Balázsra nézek, aki éppen nevet valamin. Vajon ő mit tud? Vagy talán ő is csak egy báb ebben a játékban?