Kiara 17. fejezet

Ábel beköltözik

Két hét telt el a vacsora óta. Javier továbbra is stúdiózott, én pedig megkezdtem a vizsgáimat. Hétfőtől-péntekig írásbelik vannak, így minden reggel elkészülök és elindulok a fősulira. Léna bitang erős kávéja már a termoszban van és azt kortyolgatom. A táskámban ott lapul a finom téliszalámis szendvicsem és melette van egy pici rágcsálnivaló. (Persze az étcsoki se maradhatott ki a listáról.) Bepattantam a kocsiba és kiálltam a garázsból. Mire oda értem a suliba, már sokan várakoztak a bejáratnál. Felkaptam a táskámat és a kajával teli vászontáskámat, bementem az aulába. Eltettem a kocsi kulcsomat és körül néztem merre lesz, majd a terem, ahol vizsgázni fogok. Az osztálytársaim az aula végéből integettek, ahogy sejtem a jelenléti ívet ott kell aláírni. Oda sétáltam a többiekhez és köszöntünk egymásnak. Az egyik tanár a terem bejárata előtt elkérte a mobilokat, így átadtuk neki. Mielőtt a tanárnő kezébe adtam volna a telefont, a kijelzőn 1 nem fogadott hívás virított. Nem tudom, hogy ki volt az, mert már leadtam a mobilomat. Remek a vizsga alatt ezen is agyalhatok, hogy ki keresett. Amikor végeztem láttam, hogy Ábel keresett. Visszahívtam, de nem vette fel. Írtam neki a messengeren egy üzit, hogy hívjon vissza. Összepakoltam az asztalról és elindultam haza.

Végre túl vagyok a vizsgákon, ráadásul elég gyorsan megkaptam az smst is, hogy feltöltötték a jegyeimet. Teljesen meglepődtem, hogy mindenből ötöst kaptam. Javier mellettem állt és együtt néztük az e-naplót.

Javier: Váó! Nagyon büszke vagyok Rád, szívem! Elég keményen küzdöttél a 15 tárggyal. Gratulálok! -Javier adott egy csókot. Most már készülhetek a szakdolgozatomra, a diploma lesz a következő kihívás...Ajjaj.. A témát még nem tudom,de majd megálmodom azt is. A lényeg: sikeresen levizsgáztam.-Köszönöm Szívem. Szerintem ünnepeljük meg a nappaliban egy jó filmmel.-mondtam neki.-Benne vagyok!-tetszett neki az ötlet.

Egy órája néztük a filmet, Léna beszólt nekünk, hogy Ábel itt van. Mit keres itt? Oda szaladtam a bejárathoz és láttam, hogy Ábel a szakadó esőben ázik és szomorú. A vállán pedig ott lóg az edzőtáskája. Mi a fene? Remélem nincsen baj!

Én: Szia Ábel! Gyere be! -hívtam be gyorsan.

Ábel: Szia, húgi! Itt aludhatok nálatok?-kérdezte könnyes szemmel. Ó, istenem még szép, hogy itt aludhat!

Én: Ez nem kérdés, gyere be!- Ábel átlépte a küszöböt és levette a fejéről a vizes baseball sapkáját.

Ábel: Ne haragudj, hogy megzavartalak Titeket. Éppen ünnepeltek a vizsgáid után, egyébként gratulálok húgi!-Ábel megpuszilta a homlokomat.

Én: Köszönöm bátyó, egyébként minket soha nem zavarsz! Kerülj még beljebb, az egyik vendégszobát mindjárt rendbe rakatom Lénával.-közben kerestem a tekintetemmel merre lehet Léna.

Ábel: Ha zavarok tényleg elmehetek, keresek egy belvárosi hotelt. -javasolta.

Én: Á-á, Te nem mész semmilyen hotelbe, itt maradsz és kész. Léna!!!!-szóltam a házvezetőnőnek. Ábel leült a díványra és a tenyerébe hajtotta a fejét. Gondterheltnek tűnik.

Én: Mi a baj? Hol van Dorina?-érdeklődtem és leültem a bátyám mellé.

Ábel: Most szakítottunk... Dorina azt mondta, hogy már nem kedvel.. Ja és szerelmes lett az egyik kollégájába! Azt mesélte, hogy viszonyt folytattak...Tudod milyen szörnyű érzés ez? Dorina összetörte a szívemet és a vele kapcsolatos terveimet! -borult ki Ábel. Ó, egek! Dorina olyan kiegyensúlyozottnak tűnt, nem gondoltam volna, hogy gond van köztük.

Én: Sajnálom bátyó! Akkor egy darabig itt leszel?-kérdeztem tőle.

Ábel: Hétfőn elutazok Londonba, Javier küldött emailt munkaügybe. Szerintem egy darabig kint leszek. -avatott be a terveibe Ábel. Akkor azt jelenti, hogy nem Javier fog elmenni, hanem Ábel. A múltkor Javier emlegetett egy üzleti utat.

Ábel: Az asszisztensével megyek, Brigi vagy Bea? Hogy hívják az asszisztensét?-gondolkozott.

Én: Bogi.- javítottam ki mosolyogva.

Ábel: Ja, igen Bogi! -mosolygott vissza rám. Szerintem jól kifognak jönni egymással, mert Bogi szimpatikus és okos lány. Viszont szívből örülök, hogy Javier itthon marad. 😄

 Milla végre szerelembe esik

Négyen maradtunk itthon Lénát beleszámítva. Sokat takarítottunk délelőtt Millával, besegítettünk Lénának is. Időközben a lasagne is elkészült a konyhában, így Millával lesétáltunk ebédelni. Az egész emeletet megcsináltuk és a függönyöket is kimostuk, az ablakokkal most végeztünk. Esküszöm jól fog esni az ebéd. Leültünk az ebédlőbe és kiszedtük magunknak a kaját. Milla öntött nekünk limonádét és koccintottunk.

Milla: Egészségedre! Jól kitakarítottunk mindent! -mondta Milla.

Én: Jaja, nagyon szép lett az egész ház, viszont együnk, mert szörnyen éhes vagyok. Apropó, hol van Ábel? -kérdeztem tőle.

Milla: Egésznap nem láttam, gondolom csomagol. -vonta meg a vállát. Érdekes, mert Ábel imádja a lasagnet. A kedvenc üdítője is készen van. Na, mindegy, lehet tényleg nagyon pakolgat és gondolkozik. Sajnálom, hogy szétmentek Dorinával, pedig olyan szépek voltak.

Én: Hagyjunk majd a fiúknak is. -mondtam a barátnőmnek, Milla már a 2. tányérral szedett magának.

Milla: Az a baj, hogy túl finom lett. -nevetett. Amikor Milla visszaült a székére megjelent Bogi. Léna engedte be a lányt, Bogi egy rózsaszín bőröndöt húzott maga után. Nagyon csinosan volt felöltözve, a haját is szépen begöndörítette.

Bogi: Sziasztok! Jó étvágyat! Nem láttátok Javiert és Ábelt? Megjöttem a megbeszéltek szerint. -izgatottan az órájára lesett.

Én: Nem, még nem jöttek le. Mindjárt készen lesznek, már két órája pakolgatnak. Javier mindjárt jön, a dolgozószobába vonult valami hívása volt, Ábel meg fent van. -tájékoztattam a lányt.

Bogi: Rendben, addig itt várok. -mondta.

Én: Nem állj itt, gyere bekísérlek a nappaliba. Letettem az evőeszközöket és felálltam. Bogi megfordult és követett engem. -Ülj ide, olvasol valami magazint? Van Elle, Cosmopolitan vagy esetleg Joy? -soroltam fel neki a női magazinokat.

Bogi: Elle és Cosmo jöhet, köszi. -mosolygott. Legalább lefoglalom egy kicsit, míg gyorsan megebédelünk Millával. Visszamentem az ebédlőbe és Milla összevont szemöldökkel nézett rám.

Milla: Komolyan mondom neked, nem bírom ezt a csajt. -súgta felém Milla.

Én: Ne piszkáld már, tök aranyos csaj. Javier megvan vele elégedve. Nincs vele baj, csak egy kicsit magának való. -nyugtattam le.

Milla: Persze! Nem láttad a múltkor, hogyan mászott rá a férjemre?-elkezdte utánozni Bogi mozdulatait és csücsörített.

Én: Milla, ne már! -nevettem.

Ebéd után beültünk a nappaliba Bogi mellé. A lány már kiolvasta az újságokat, éppen a mobilját nyomkodta. Széles mosollyal nézett ránk, amikor megjelentünk.

Bogi: Bocsika, csak munkaügyben nyomkodtam. Nos, akkor itt várjuk a fiúkat? -kérdezte és maga mellé tette a mobilját. Láttam, hogy Milla forgatja a szemeit. Nem nagyon kedveli Bogit. 😊

Milla: Mehetünk a kertbe is, csak most hűvös van. -mondta gúnyos hangon Milla. Gyorsan jeleztem neki, hogy abbahagyhatja a piszkálódást. „Legyél kedves!” mondtam neki suttogva. „Jól van na, csak ne legyen már ilyen cicababa!” formálta a néma szavakat Milla. Most én forgattam a szememet. "Legyél türelmes vele!" tátogtam neki. Gyorsan témát váltottam.

Én: Mindjárt hozza Léna a kávénkat, mit mondtál laktózmentes tejet kérsz? -kérdeztem tőle.

Bogi: Ha van növényitej az is megfelel. -válaszolta.

Én: Az is van, mert a bátyám is laktózérzékeny. -mondtam.

Amikor megittuk a kávénkat, pont abban a pillanatban léptek be a lakásba a fiúk. Hál’ istennek! Javier és Ábel bejöttek a nappaliba és ők is kértek kávét. Léna rögtön kiszaladt a konyhába főzni egy újabb adagot. Javier megfogta a kezemet és felállított a kanapéról. Jó hosszan megcsókolt.

Én: Szia, szívem! -köszöntem neki.

Javier: Szia, drágám. Itthon maradok, Ábel és Bogi intézik a dolgokat. A jövőhéten belevághatunk a tervezésekbe. -mondta diadalittasan.

Én: Akkor az egyik vendéglistát neked adom, a másikat meg én állítom össze. -közöltem.

Javier: Oké! Húha, itt a kávé! -örült Javier és leültünk.

Pedró is megérkezett, nem jött üres kézzel: egy üveg pezsgőt hozott magával. Letette az aktatáskáját és belépett a nappaliba. Javier felé lépett és kezet rázott vele.

Javier: Szia! Gyere rád vártunk, ülj le. -köszöntötte örömmel. Pedró Milla és Bogi közé ült. Pedró csókot adott Millának, és megsimogatta a kezét. Láttam, hogy Bogi illegeti magát és a szoknyáját piszkálja. Tetszik neki Pedró. 😵

Én: Most már mindenki itt van. Javier mondhatod a híreket. -tapsoltam örömömben. Javier felállt mellőlem és a szoba közepére állt.

Javier: Szóval, azért hívtam ide mindenkit, mert van egy jó hírem. Nemcsak Ábel és én meg Bogi megyünk Londonba, hanem Pedró is velünk jön, mivel felkértem munkatársnak Pedrót. Ő lesz az új ügyvédünk. Pedró gratulálok! -jelentettem be a hírt. Láttam Milla arcát, teljesen ledöbbent. Sejtettem, hogy Pedró lesz az új munkatárs. Nagyon örültem neki, így felálltam és én is gratuláltam neki.

Pedró: Köszönöm szépen mindenkinek! Ezer örömmel mondtam igent a felkérésnek. Szerintem jó munkatársak leszünk! Bogi! Örülök, hogy megismerhettelek és nem gondoltam volna, hogy valaha munkatársak leszünk. -Bogi felé biccentett. Láttam Milla szemeiben a szikrázó villámokat.

Milla felém nézett és ezt mondta: -Ha elcsábítja Bogit, elválok. Komolyan, bele se tudok gondolni mi lesz itt. Dráma meg félrelépés...

Én: Nem lesz itt semmilyen megcsalás, ne legyél már ilyen butus. Nincsen köztük semmi. -nyugtattam meg, de persze Milla továbbra is fortyogott a féltékenységtől. 😀

Milla: Nem hagyom, hogy elvegye Tőlem Pedrót. -fogadta meg.

Én: Miért is nem? -kérdeztem mosolyogva.

Milla: Azért, mert úgy érzem szerelmes vagyok Pedróba… -vallotta be és elpirult. Ez az! Végre! Sikerült! A többiek koccintottak egymással és a végén mellém lépett Javier.

Javier: Jól láttam, hogy sikerült a tervünk? -súgta a fülembe.

Én: Totál kimaxoltuk a tervünket, Milla most vallotta be, hogy belezúgott a férjébe. -súgtam vissza neki erre Javier szeme felragyogott.

Javier: Na, végre! Drágám szerintem ma nagyot alakítottunk, jók vagyunk ebben. -súgta a fülembe.

Én: Másban is jók vagyunk. -letettem a könyvespolcra a pezsgős poharat és félrevonultunk egy másik szobába. 😊