Kiara 16. fejezet

Szeretlek is meg nem is

Kiara

 Vizsgaidőszak van és nem tudom hova kapjam a fejemet. Beköltöztem Javier dolgozószobájába, mert itt kényelmesen kitudom dolgozni a tételeimet. Kávét iszok kávéval és éjjel-nappal tanulok. Tudom rengeteg az elmaradásom, de ilyen last minute diák vagyok. Érdekes, hogy ilyenkor sok mindent megjegyzek és nem felejtem el a dolgokat. Két hét múlva kell levizsgáznom 15 tárgyból, nem is értem miért van ennyi óránk… A fele totál felesleges, de legalább angolból szín ötös vagyok. Úgy érzem, hogy tételekkel fekszem és kelek, nincs olyan pillanat, hogy ne lógna rajtam egy post-it lap. A múltkor a hűtőre ragasztottam: „ Kidolgozni a közgazdasági ismeretek tételeket!” meg „Piackutatás tételeket kinyomtatni!!” Léna is jókat mosolyogott, amikor kiment a konyhába főzni, éppen egy pohár limonádéért szaladtam le, és Léna rám ragasztotta a cetliket. Most már értem a célzást, de hát így tudok megjegyezni dolgokat, ha tanulok. Főleg fogalmakat szoktam ráírni, elég ránéznem és memorizálom. Tudom itthon mindenki jókat nevet rajtam, de nem bánom. 😊 Ha már itt vagyok az irodában kihasználom az alkalmat, hogy csend van és tudok koncentrálni. Milla elment randizni a férjével, nagyon várom már a beszámolóját, Javier pedig elugrott a stúdióba, de nemsokára hazaér. Ránéztem az órára és láttam, hogy kemény 7 órája tanulok, a fejem zsong és éhes vagyok. Ideje lenne abbahagynom a magolást és rátérni a pihenésre. Felálltam a székből és nyújtózkodtam egy kicsit, szerintem elmegyek futni vacsora előtt. Kikapcsoltam a gépet és felkaptam a cuccaimat, hogy a nappaliba bepakolhassak a szekrénybe. Amikor ezzel végeztem felszaladtam a szobánkba átöltözni. Felvettem a futó felszerelésemet és a cipőt bekötöttem, bemelegítettem és már mentem is futkározni a közeli parkba.

Javier

Ideje elindulnom a munkából, most már igazán elfáradtam. Egésznap telefonáltam és volt három meetingem. Szerencsére egy hete vettem fel Boglárkát az új asszisztensemet. Nagyon ügyesen végzi a munkáját és igazán szorgalmas, hatalmas segítség nekem! A vállamról lejöttek a terhek, és végre arra koncentrálhatok, ami igazán fontos. Bogi szőke hajú, szemüveges jogász lány. 19 éves és nemrég végezte el az egyetemet. Egy ügyvédi irodában volt gyakornok aztán átjött hozzám dolgozni. Feladtam egy hirdetést az interneten és rengeteg jelentkező volt. Bogi nem is tudom hányadik jelentkező volt, de az első perctől kezdve szimpatikus volt. Tudtam, hogy ő lesz az én emberem. Olyan, mint én, így egyből megtaláltuk a közös hangot. Kiarának is megmutattam a leendő asszisztensem önéletrajzát és a menyasszonyom is rávoksolt. Így rögtön felvettem magamhoz. Bogi itt van velem és sokat melózunk. Éppen kávét hozott nekem és letette az asztalomra.

Én: Köszönöm Bogi! Majd ide hozod kérlek a szerződéseket, amiket kinyomtattál? Mindjárt aláírom, és indulok is haza. Egésznap csak telefonáltam, alig jutott idő a papírmunkára. -kértem meg az asszisztensemet. Bogi bólintott és máris elém hozta a papírokat. Ó, anyám ez rengeteg! A kezembe vettem a kedvenc tollamat és körmöltem. Kb. félóra múlva már végeztem is a papírokkal, betettem a dossziéba és átadtam Boginak.

Bogi: Akkor mindent aláírtál és lepecsételtél? -kérdezte tőlem.

Én: Persze, minden rendben van. Holnap majd átkell nézni az új együttessel, idén már a 10. banda, akik itt dolgoznak a stúdióba. Egyre jobban pörögnek a munkák, lehet, hogy emelnem kell az árakat, mert nagyon felkapott lett a cég. Aztán felvettelek Téged is, és fizetés nélkül nem lehet megélni ugye? -kérdeztem tőle mosolyogva.

Bogi: Természetesen, eddig szerencsére jól haladnak a dolgok itt. Igyekszem a leghatékonyabban végezni a munkámat, hiszen ezért vagyok asszisztens. -nevetett a lány. Bogi is ránézett az órájára, és gyorsan felkapta a maradék papírokat.

Én: Menj csak! Majd én zárok! Jó pihenést holnap majd folytatjuk! -búcsúztam el tőle. Bogi nagy sietségben leejtette a dossziékat és segítettem felszedni azokat.

Bogi: Istenem! Annyira ügyetlen vagyok, nagyon izgulok! -mondta Bogi.

Én: Miért, mi lesz? -kérdeztem.

Bogi: Első randi egy pasival.. -suttogta.

Én: Ó, már értem! Azért nézted óránként a mobilodat. -nevettem. De aranyos!

Bogi: Igen, ne haragudj nem fog a munka rovására menni ígérem! -mondta zavarában.

Én: Semmi baj nincsen. Menj csak intézd a dolgaidat és sok sikert a randihoz! -köszöntem el tőle. Bogi feltolta a szemüvegét az orrán és bájosan integetett, aztán kiszaladt.

Kiara

Mi tart már ilyen sokáig? Javier biztosan dugóba került, készen van a vacsora és mindjárt kihűl, ha nem ér ide. Felnéztem a faliórára és elmúlt már hat. Lénát kizavartam az ebédlőből, hogy pihenjen. Erre meg nem jön az uram, merre jár? Azt hiszem mindjárt ráírok.

Én: Szia Szívem! Merre jársz?

Javier: Már a kocsiban vagyok, mindjárt indulok. Elhúzódott a meló, de sietek. Csók!

Én: Rendben, vigyázz magadra, csók!

Végre megérkezett Javier és nekiláthatunk a vacsorának. Villámgyorsan megmelegítettem a kajákat és tálaltam. Javier elég fáradtan jött be a házba, gyorsan csókot adott és leült a székre.

Én: Kérsz levest? Van sült husi és sali is. -soroltam a kínálatot. Javier maga elé meredt és sóhajtott.

Javier: Szerintem csak levest eszek, még van egy telefonom.. -mondta fáradtan. Mostanában nagyon bepörgött a melóval. Remélem azért Bogi sokat segít neki.

Én: Bogi jól dolgozik? Bevált nálad? -érdeklődtem.

Javier: Nagyon ügyesen dolgozik, sőt jobban, mint gondoltam. Ma megint bejött valami szerződés, ami nem stimmel és átkell olvasnom. Felkell hívnom az ügyvédet is. -közölte és áthajolt felém és adott egy csókot. Javier felállt az asztaltól és máris a fülén volt a mobilja. Aggódom, hogy sokat vállal magára a vőlegényem.

Szombat délelőtt van és leszerveztem egy közös ebédet a többiekkel. Meghívtam Bogit és a bátyámat Ábelt. Dorina is kapott meghívást, így leszünk egy páran. Lénával reggel 7 óta a konyhában tevékenykedtünk és csináltuk a finom ebédet. A menüsor: húsleves, rántott hús és krumplipüré, a desszert pedig macaron és brownie. A borokat és a söröket behűtöttem. Javier elszaladt a boltba még szalvétát és üditőket venni. Lassan készen leszünk és jöhetnek a vendégek.

Dél van és megérkeztek az első vendégek: Ábel és Dorina. Hoztak magukkal almáspitét és egy üveg bort. Dorina a nyakamba ugrott és örvendezett, hogy menyasszony vagyok. Követelte, hogy mutassam meg neki a gyűrűmet. 😊 Beinvitáltam őket az ebédlőbe és leültettem őket a helyükre. Ábel kezet rázott Pedróval és beszélgetni kezdtek. Milla most jött le az emeletről, látom kicsípte magát, mert nagyon csinos volt. Dorinával üdvözölték egymást és összeölelkeztek aztán rögtön belecsaptak a duma partiba. Megint csengettek biztosan Bogi az. Javiert küldtem a bejárathoz, hogy engedje be a vendégünket. Bogi is csinosan volt felöltözve, annyira aranyosak a többiek, hogy ennyire kicsípték magukat. Imádom ezt a társaságot! Gyakran kéne összejönni. Bogi megpuszilta Javier arcát és a kezébe nyomott egy kis csomagot. Javier a másik kezével mutatta merre jöjjön. Bogi nekem is adott puszit és átvettem tőle a kabátját. Felakasztottam a kabátot és besétáltunk az ebédlőbe. Mindenki megérkezett, úgyhogy hozom is a levest és a tésztát. Szóltam Lénának, hogy tálalhatunk és rögtön nekiláttunk a dolgoknak. Úgy látom Pedró mindenkivel megtalálta a közös hangot és a többiekkel angolul beszélget. Hálás vagyok, hogy ilyen csodás barátaim vannak, a világért se cserélnem le őket!

A desszert közben Milla elég durcás arcot vágott. Nem értettem mi a baja, így megvakartam a fülemet. (jelzés Millának, hogy beszélnünk kell!) A barátnőm értette a jeleket és a konyhában találkoztunk.

Milla: Felrobbanok! -dühöngött. Miért? Mitől?

Én: Mitől? Ki idegesített fel? Olyan jó a társaság! -kérdeztem tőle csodálkozva.

Milla: Nem látod, hogy a Bogi flörtöl a férjemmel? -kérdezte összevont szemöldökkel Milla. Á, értem ez a baja! Milla féltékeny, és ez jó!!

Én: Valóban? -kérdeztem tőle mosolyogva. A vak is látja, hogy valóban flörtölnek egymással. 😄

Milla: Nem mondod, hogy nem látod? Kiara az a nő konkrétan felszedi a férjemet, persze Pedró is belement a játékba. -tördelte a kezét. Megfogtam a karját és megnyugtattam.

Én: Akkor itt az idő megmutatni, hogy oda adó feleség vagy. -mosolyogtam. Büszke vagyok Pedróra, mert tudja mit csinál. Úgy látszik, csak egy kis féltékenység kell a kapcsolatukba.

Milla: Ki ez a csitri? -kérdezte Milla és kinézett az ebédlő felé.

Én: Javier asszisztense, pár hete neki dolgozik. -válaszoltam.

Milla: Értem… Többet ne, hívjátok át, mert idegesít. Láttad milyen gyönyörű lány? Szőke, modell alkatú és szomszédlány típus.. -húzta a száját. Na, jó egy kicsit túl sok jelző. Megfogtam a vállát és felém fordult.

Én: Szívem, nincs okod a féltékenységre. Tudod mit? Menj be és csókold meg a férjedet! Gyerünk! -toltam ki Millát a konyhából. Milla megállt az ebédlő küszöbén és magabiztosan Pedró felé sétált. Elvette tőle a desszertet és beleevett a tányérjába. Pedró csodálkozott, aztán elmosolyodott. Megtörölte a száját a szalvétával és felállt az asztaltól. Milla pedig csábosan a hálószobájuk felé indult, természetesen Pedró úgy követte, mint egy kiskutya. Boldogan összecsaptam a tenyeremet és magamban örültem, hogy végre észhez tért Milla! Szerencsére a többiek nem vették észre a párocska távozását, így a beszélgetés továbbra is folytatódott.