Kiara 10. fejezet

A nagy mentési akció

Tudom elég viccesen nézhetünk ki egy fagyi kocsiban, amikor elindultunk megmenteni Kiarát, többször megállítottak minket a gyerekek. Többször elmondtuk neki, hogy nem árulunk fagyit, csak kölcsön kaptuk a kocsit. Volt sírás és kéregetés természetesen nem maradt el a „megmondalak Anyunak” fenyegetés sem. 😊 Amikor leráztunk mindenkit gyorsan beletapostunk a gázba, mert nem volt sok időnk. Figyeltem az útvonalat a mobilomon és irányítottam Ábelt, merre kell menni. Egy elhagyatott gyárépülethez értünk, így eléggé félelmetesen nézett ki a hely. Ábel először megállt a bejáratnál nem akarta elhinni, hogy tényleg megérkeztünk. Párszor újra nyomtam a frissítés gombot, hátha eltévedtünk, de a gps soha sem téved.
Én: Haver, tényleg megérkeztünk. Szerintem szálljunk ki és nézzük meg hol a bejárat. -javasoltam Ábelnek, aki még mindig levan fagyva.
Ábel: Komolyan mondom kezdek parázni. Olyan, mint egy rossz film. Bárhonnan előugorhatnak ilyen banditák meg szamurájok valami karddal stb. Apád egy hotelbe is vihette volna Kiarát, az kevésbé ijesztő lenne…
Én: Ő szereti a nagy belépőket, minél sötétebb egy hely, annál nagyobb a tekintélye… Inkább féljen az ellenfél… De, mi nem fogunk félni! Gyere kapjuk fel a fagyis bödönt. -szóltam Ábelnek, aki még mindig nem tért magához. Inkább úgy döntöttem hagyom a fagyit. Lassan közelítettünk a bejárat felé, én jobb oldalra Ábel pedig bal oldalra állt. Vártunk egy kicsit és visszafelé számoltunk és berontottunk. Senki nem volt a raktárban. Hallkan nézelődtünk, kerestük a nyomokat. Ábel belebotlott egy vödörbe. Persze, hogy zajt kell csinálni…
Én: Cssitt! Nem akarsz esetleg egy zenekart alapítani, hátha nagyobb feltűnést keltünk? -kérdeztem mérgesen.
Ábel: Bocs, Tesó! Nem volt szándékos! – válaszolta suttogva Ábel. A padló tele volt törött üvegekkel és szeméttel. Nem tudom mi ez a hely, de nagyon elvan hanyagolva. Még mindig azon csodálkozom, hogy Apám rátalált erre a helyre. Borzasztó mennyire fantáziátlan..
Én: Ott egy ajtó, gyere! -mutattam felőre és Ábel követett. Óvatosan kinyitottam az ajtót és láttam az embereket. Egy szobában ültek és nyomogatták a mobiljukat és cigarettáztak. Az egyik nagy darab pasi kezében egy köteg pénz a másik kezében pedig pisztoly van. Egy rádióból szól a zene, ami nem annyira hangos, így szerencsére elnyomta a vödrös incidens zajait. Gyorsan körbe vizslattam a területet és visszavonultam.
Ábel: Na, ők azok? -kérdezte idegesen.
Én: Igen, ismerem őket, Apámnak dolgoznak…. Van egy ötletem… -nagy levegőt vettem és bementem. Természetesen a banda tagja egyből felpattantak a megérkezésemre. Nem számítottak rám, így rögtön fegyvert fogtak rám.
Én: Helló, fiúk, nyugi! Békével és pénzzel jöttem. -kezdtem a mondandómat. Éreztem, hogy a hátam mögött becsukódik az ajtó. Majd folytattam:
-Elraboltátok a barátnőmet Kiarát és jöttem megmenteni. Hoztam magammal sok pénzt, remélem épségben visszakaphatom Őt. -magyaráztam nekik. -Szóval elhoztad a pénzt, de előbb add oda aztán beszélgethetünk. -mondta az egyik kopasz pasi. -Rendben, itt van 50 millió forint készpénzben. Ha megszámoltátok, kérem a barátnőmet, azonnal. -parancsoltam. -Ha meglesz az összeg, akkor igen. -fújta ki a cigi füstöt a pasi. Hű, de ideges vagyok. Remélem sietnek a számolással. Eltelt félóra, mire megszámolták a pénzt. A kopasz pasi elém sétált, ledobta a cigijét és eltaposta a földön. -Szóval, megvan az összes pénz. Előbb Apád beszélni akar veled. -jelentette ki. Felnéztem a plafonra és forgattam a szemeimet. Ezt nem mondja komolyan? -Ugye, csak vicceltek? Hol van Kiara? -kérdeztem. -Fent van a fateroddal, na menjél már mire vársz? -kérdezte és közben leült egy székre. Láttam, hogy a fiúkkal elkezdtek kártyázni. Nagy levegőt vettem és felmentem az emeletre. Egy sötét folyosón kellett végig sétálnom és a végén egy ajtóra bukkantam. Benyitottam és a félhomályban ott ült Kiara! Berohantam hozzá és leguggoltam elé.
Én: Kiara! Úristen, jól vagy? -kérdeztem aggódva, közben lehámoztam a szájáról a sálat.
Kiara: Javier! Az utolsó pillanatban jöttél! Hála Istennek! Egy óra múlva vittek volna el… -mondta Kiara.
Én: Tudom, ezért is siettünk, Ábel is velem jött. -közben kicsomóztam a kezeit is. Kiara próbált felállni, de vérzett a lába is. Megsérült… Remélem nem esett nagyobb baja!
Kiara: Vigyél ki innen kérlek! -mondta erőtlen hangon. Felkaptam a karjaimba és kerestem a kijáratot. Találtam a folyosón egy másik ajtót és kimentem. Az udvaron voltam és elkezdtem nézni merre van a kocsink. Ábel szerencsére jó helyre állt a fagyis kocsival, így könnyen betudtam fektetni Kiarát az ülésre. A barátnőm már elvolt ájulva. Nagyon gyenge és rosszul van. Óvatosan mellé ültem. Azonnal kórházba kell vinnünk. Ábel is megérkezett és bepattant mellénk és indította is a kocsit.
Útközben a kórház felé vettük az irányt, amikor megérkeztünk berohantunk az épületbe. A balesetibe mentünk, így reméltük hamar ellátják Kiara sebeit. Egy aranyos nővér vette át a barátnőmet és azt mondta mindjárt jön. Aztán két orvos rohant ki az egyik szobából. Kitoltak egy ágyat, pár másodperc múlva Kiara feküdt rajta. Bevitték a műtőbe. Úristen, miért? Eltelt pár óra, mire kijött egy műtőorvos, levette a maszkot és láttuk, hogy nő volt.
Doktornő: Javier?! -szólított. Rögtön felpattantam és oda rohantam a nőhöz. Ábel is jött utánam.
Én: Ugye, nincs baja? -kérdeztem.
Doktornő: Sok vért veszített és súlyosan megsérült. A testén látszanak a bántalmazás nyomai és napok óta nem evett nem ivott. Néztünk egy ultrahangot is, mert Kiara kérte a babája miatt. Sajnos elveszítette a magzatot… A lába azért is volt véres, mert elvetélt.. Napok óta sérült lehetett, alvadt volt a vér. Sokat is veszített belőle, így nemsokára adunk neki azt is. Ha kitoljuk a műtőből sok pihenésre lesz szüksége. -közölte az információkat a nő. Teljesen elborultam agyilag, de nem dühöngtem meg ilyenek. Hatalmas fájdalom és szomorúság vette át a szívem és a lelkem. Elveszett a gyerekünk… Akit nem akartam az elején, aztán kezdtem elfogadni… Már a gondolattal is megbarátkoztam, hogy szülők leszünk, erre tessék…
Én: Kiara mikor fog felébredni? -kérdeztem aggódva.
Doktornő: Hamarosan, még kell pár óra. Addig menjenek egyenek valamit, mert nem néznek ki túl jól. -javasolta az orvos. Valóban nem voltunk jól, hiszen akcióban voltunk, hogy megmentsük Kiarát. Ha Kiara felébred azonnal bemegyek hozzá.