Irina 46. fejezet

Az esküvő

A munka mellett a vőlegényem is kiveszi a részét az esküvői előkészületek alatt. Martin nagyon támogató és segítőkész. Amióta kibékültünk és újra eljegyzett engem teljesen megváltozott. Állandóan érdeklődik a terhességemről és mindig megsimogatja a hasamat. Annyira odaadó volt és szerelmes, hogy alig bírtam a bókjaival. Miután beértünk az irodába máris magáévá tett engem, aztán elkezdtünk dolgozni. Egész nap üzenetekkel bombáz engem és alig várja már a közös ebédeléseket. Rékának is feltűnt a heves udvarlás és megjegyezte, hogy a szerelem csodákra képes. Most itt volt a remek alkalom, hogy rákérdezzek Rékánál: mi van közte és Eliot között. -Ha már a szerelem a téma.A múltkor feltűnt nekem, hogy nagy az összhang közted és Eliot között.Ti most randiztok?- kacsintottam rá. Réka összekulcsolta az ujjait és beharapta az alsó ajkát. -Hát ööö… igen valóban elkezdtünk randizgatni egymással. Tudod nemcsak Párizsban kavartunk egymással, hanem előtte a repülőn is.- vallotta be nekem. -Szereted Őt?- tértem rá a lényegre. -Imádom! Annyira jó pasi!- lelkesedett. -Végülis a Lehoczky pasik nem is annyira rosszak.Ugye?- kacsintottam rá. -Irina, annyira boldog vagyok Eliottal, hogy nincsenek rá szavak. Nem is tudom mikor voltam legutóbb ennyire boldog. -áradozott a barátnőm. Közelebb léptem Rékához és átöleltem. -Réka! Leszel a koszorúslányom?- kérdeztem tőle. -Naná! -vágta rá Réka és még jobban magához szorított engem.

Amikor kinéztem a vendégseregre azonnal elöntött az idegesség. Végre elérkezett a várva várt nap erre meg szét izgulom magam. Nem tudom mitől lettem ennyire feszült, de próbáltam lenyugtatni magam. Aztán hirtelen összerezzentem, amikor valaki megfogta a vállamat. Anyu volt az. -Szia kicsim!- köszöntött és azonnal egymásra borultunk. -Szia Anya! Úgy örülök, hogy itt vagy!- örvendeztem. Miután elengedtük egymást Anya egyből végigmérte a ruhámat. -Annyira gyönyörű vagy kicsikém! Büszke vagyok rád!- dicsért meg. -Köszönöm Anya!- közben lenéztem az uszályra. Anya megsimogatta az arcomat és előre néztem. -A nővéred is itt van.- újságolta. -Úristen! Akkor sikerült az egész családot ide hozni?- örvendeztem közben úgy éreztem, hogy a maradék feszültség is elillant belőlem. -Igen! Apáddal megegyeztünk, és képzeld barátok lettünk. -mondta. Amikor Anya és Apa évekkel ezelőtt elváltak, eléggé rossz lett a kapcsolatuk egymással. Aztán hosszú idő után végre kibékültek. -Anya, én annyira örülök ennek a hírnek, hogy mindjárt elsírom magam.- vallottam be neki. -Kicsikém nehogy lesírd a sminkedet!- utasított, majd ismét megölelt.

Miután Anya a kezembe nyomta a csokromat erősen megmarkoltam. Apa meg elém állt és megfogta a vállamat. -A világ legszebb kis hercegnője férjhez megy.- mondta nekem és megpuszilta a homlokomat. Amikor kicsit voltam Apu mindig így hívott engem. -Köszönöm Apu, hogy itt vagy.- hálálkodtam neki. -Mit gondoltál, hogy kihagyom a lányom esküvőjét? Egy árva pillanatra se felejtettelek el. Mindig itt voltál a szívemben és örökre emlékezni fogok rád. Hiszen a lányom vagy és a nővéred is. -nyugtatott. Végül annyira meghatottak Apa szavai, hogy elkezdtem könnyezni. Hiszen az elmúlt években nem hallottam tőle ilyen szép bókokat.
Ezúttal fogtam magam és azonnal megöleltem Aput. -Szeretlek!- és belefurtam az arcomat a mellkasába. -Én is Irina!- közben megsimogatta a fejemet. -Hékás! Ne ríkasd meg a lányodat!- szólt rá Anya. Elfordultam Apától és megfogtam Anya kezét, aztán Apáét is. -Annyira boldog vagyok, hogy itt vagytok! És az esküvőmön nem ölitek egymást. -nevettem rájuk. -Ó, kicsikém!-erre Anya is meghatódott.

Miután jól kilelkiztük magunkat a családdal Anya beállított Apa mellé, és azonnal kiszaladt a vendégek közé. Apuba karoltam és elindultunk a zenére. Amikor megérkeztünk a terembe mindenki felállt és rám szegeződött minden tekintet. A fátyol mögött elmosolyodtam és majdnem elkezdtem sírni a boldogságtól. Alig hiszem el, hogy végre férjhez megyek. Miközben andalogtunk az oltár felé egyből Martin arcát kezdtem el fürkészni. A férfi boldogan várt rám és szerintem alig várta már, hogy végre feleségül vehessen. Lívia és a többiek hátra néztek és elkezdtek fényképezni engem. Közben szólt Adam French-Holding on to You című dala. A szívem meg egyből megtelt szerelemmel és hálával. Mire odaértünk az oltárhoz Apa azonnal megölelt engem és megcsókolta a homlokomat, majd átadott Martinnak. A vőlegényem felém nyújtotta a kezét és maga elé állított. Amikor egymás szemébe néztünk hirtelen elfogott az izgatottság és az öröm. Ezután lenéztem a ruhámra és gyorsan igazgatni kezdtem, majd ismét Martinra néztem. Amikor elcsendesedett a zene a vendégek visszaültek a helyükre. A pap elmondott pár szöveget az ima könyvéből, majd rá tért a szertartásra. Martinnal elmondtuk a fogadalmunkat és amikor jött a gyűrűs rész, láttam, hogy Max hozza ki nekünk az ékszereket. Szó szerint elkezdtem olvadozni a kisfiú láttán és amikor elvettük a gyűrűket azonnal megpuszilom a kis fejét. -Köszönjük Max.- mondtam neki ezután a fiú azonnal vissza szaladt Milláékhoz. -Mindörökké veled.- mondta Martin és felhúzta a gyűrűt az ujjamra. -Mindörökké veled. -miközben ezt mondtam óvatosan felhúztam a pasi ujjára a gyűrűt. Bevallom egy kicsit remegett a kezem az izgalomtól, hiszen alig bírom felfogni a helyzetet.
-Mától kezdve férj és feleség vagytok! Martin megcsókolhatja a menyasszonyt!- fejezte be a szertartást a pap. Martin lágyan megfogta a fátyolt és hátra hajtja, majd magával ránt és megcsókoljuk egymást. A násznép egyből kiabálni és ujjongani kezdett. Melina rám dobálta a virágszirmokat a többiek meg felálltak a helyükről és vastapsba kezdtek. A csókunk után még egy kicsit Martinra meredtem és boldogan ezt mondtam neki. -Szeretlek drágám!- pihegtem neki. -Én is Téged!- aztán ismét megcsókolt.

A lagzi után elköszöntünk a násznéptől és beültünk a limuzinba. Miután elhelyezkedtünk az ülésen Martin egyből megfogta az arcomat és boldogan csókolgatni kezdett. -Az én kis feleségem. -nyögte a számba. -Imádlak!- mondtam neki és élveztem, ahogyan végig csókolja a nyakamat is. Ezután Martin rám nézett és ezt kérdezte. -Szívem még mindig nem beszéltünk a kicsitől.- közben a hasamra tette a kezét. -Ráér.- mondtam neki és egy csókkal magamra rántottam a férjemet.