Irina 39. fejezet

Az új lakás

-Figyelj Martin! Hány négyzetméteres ez a lakás? -kérdeztem tőle.-Kilencven. -mosolyogva válaszolta. -Hát ez hatalmas!- néztem körül, és egyre jobban kezdtem belezúgni ebbe a lakásba. -Tetszik?- kérdezte Martin, majd hátulról átölelte a derekamat. -Imádom, főleg, hogy ennyire világos. Ezek a fehér tágas ablakok sokat dobnak rajta. Komolyan mit kezdünk hat szobával? -kérdőn néztem rá. -Tudod ott van a fürdőszoba, konyha, ebédlő és nappali. Lesz majd vendégszoba és gyerekszoba.- sorolta fel. -Jó és az utolsó kettő?- nevettem rá. -Az egyik lehet a mosókonyha. Múltkor, mintha azt mondtad volna, hogy szeretnél egyet. -emlékeztetett engem. -Valóban.- bólintottam és elindultam az erkély felé. Kinyitottam az ajtót és kisétáltam. Ahhoz képest, hogy pár lépésre van tőlünk a városi forgalom eléggé nyugodt és csendes ez a környék. Úgy érzem megtaláltuk az otthonunkat. Hátranéztem Martinra, aki éppen a csillárt nézegette, majd lassan rám pillantott. Azonnal egymásra mosolyogtunk és szavak nélkül tudtuk, hogy megtaláltuk a leendő otthonunkat. -Irina! Martin! Itt vannak?- kérdezte egy ötven év körüli nő. -Igen Hédi!- szólt felé a pasim. Hédi megérkezett és előkapta a papírokat. -Jól van akkor… Nos, itt írja alá Martin. -mutatta neki közben a pasim előkapta az öltönyéről a tollat. -Gyere Irina!- adta a kezembe a tollat. Én is aláírtam a lapokat, majd összerendeztem és átadtam a nőnek. -Nos, szeretném köszönteni Önöket az új otthonukban! Sok boldogságot kívánok!- majd előkapott egy üveg pezsgőt és azonnal kibontotta. A konyha felé mentünk, ahol elővettük a műanyag poharakat és megtöltöttük pezsgővel. -Egészségünkre!- mondta Martin és koccintottunk. Miután beleittunk az italba eszembe jutott, hogy én vezetek. -Én nem ihatok! Hiszen vezetek!- kezdtem pánikolni. -Nyugalom! Ez alkoholmentes!- vigyorgott rám Hédi. -Hála az égnek!- sóhajtottam. -Egyébként egy pici kortytól nem lesz bajod.- mondta Martin és megcsókolta a homlokomat. -Én szeretem betartani a szabályokat. -húztam a számat. -Kis stréber..- búgta Martin. -Hogy mit mondtál? -néztem rá és megböktem a mellkasán. -Semmit szívem…- kuncogott az orra alatt. -Nagyon vicces vagy.- dünnyögtem.

-Mindent lehoztunk?- kérdeztem amikor beültünk a kocsiba. -Igen.- válaszolta Martin és beindította a motort. Holnap költözünk, úgyhogy még ma el kell kezdenünk a pakolást.

-Odett! Réka! Annyira örülök, hogy veletek lakhattam!- öleltem át a barátnőimet. A csajok megkapták a lakásomat, úgy egyeztünk meg, hogy kibérlik tőlem. -Köszönjük, hogy nem dobtál ki minket.- hálálkodott Odett. -Eszembe se volt. -nyugtattam. -Legyetek nagyon-nagyon boldogok.- mondta a jókívánságait Réka. -Köszönöm a segítségeteket a költözésnél! Nélkületek nem lettünk volna ennyire gyorsak.-hálálkodtam. Amikor felhívtam Rékát telefonon és megkérdeztem, hogy tud-e segíteni a költözésben azonnal rendelt nekem egy autót. Az egyik haverját Noelt küldte hozzánk, hogy segítsen elszállítani a cuccainkat. A pasi nagy szószátyár volt, be nem állt a szája, így egész nap nevettem rajta. Olyan poénokat és vicceket mondott, hogy szinte sírva röhögtem. -És akkor mondtam Imolának: te asszony vagy megyünk az adriai tengerre vagy ötször annyit fizetünk a balcsin. Mit mondott szerinted? Hát azt, hogy menjünk le Horvátországba! Kamionnal! Érted? Nem a költöztető autóval nem is a családival, hanem rögtön kamionnal. Megőrülök tőle, de imádom!- szövegelt miközben pakolászott. -Figyelj Noel, ezt óvatosan tedd le, mert törékeny.- figyelmeztettem Őt. A pasi átvette tőlem a törékeny holmit és ügyesen berakta a többi közé. -Van még valami? -kérdezte tőlem. -Martin készen vagyunk?- kiabáltam felé. A pasim kijött a lakásból és becsukta az ajtót. -Mindent kihoztunk.- válaszolta és felém sétált. -Akkor megvagyunk.- közöltem Noellel, Ő pedig azonnal bezárta a csomagteret.

A költöztető dobozok között, a földön fekve teljesen elmerülök az új otthonunk varázsában. Martin ölében a fejem közben hol a mennyezeti csillárban gyönyörködöm, hol pedig a pasim szemeiben.Időközben felbontottunk egy üveg rozé bort és azt kortyolgatjuk. -Olyan megnyugtató itt lenni.- sóhajtottam boldogan. -Én is ezt érzem.- nézett le rám Martin, majd belekortyolt a borba. -Hatalmas ez a lakás, szinte már kevés a cucc, amit elhoztunk magunkkal.- kuncogtam. -Pár hét és meglátod befogjuk lakni.- közben megsimogatta a hajamat. Hirtelen megláttam Martinon, hogy mennyire kíván engem. Ahogyan hozzám ért szinte sercegett az érintése a bőrömön. Nagyokat nyeltem és alig vártam már, hogy végre eljöjjön az a pillanat. Martin maga mellé helyezte az üres poharat, majd az én kezemből is kivette. -Szeretlek.- suttogta. -Én még jobban.- közben megnyaltam a szám szélét. Lassan felkeltem Martin öléből és a mellkasához simultam. Aztán elkezdtünk csókolózni. Nem tudom mi történt, de hirtelen felindulásból azonnal egymásra kattantunk és begyorsultunk.Martin elkezdett vetkőztetni, én meg Őt és sorban dobáltuk le egymásról a ruhadarabokat.

-Ez valami eszméletlen volt.- pihegte Martin, majd ráborultam a mellkasára. A pasi megsimogatta az arcomat és a végén megpuszilta a fejem búbját. -Jól felavattuk a lakást.- kuncogtam neki. -Ahogy mondod. -értett egyet velem, ezután lemásztam róla és boldogan összebújtunk.

Az ágyon elnyúlva isteni palacsinta illatra ébredek. Kíváncsian körülnézek a szobában és rájövök, hogy ez az illat a konyhából jön. Kimásztam a franciaágyból és felvettem a papucsomat. Halkan lemegyek a lépcsőn és közben ügyelve arra, le ne bukjak. Meg szeretném lesni az éppen sütögető pasimat. Miután leérek a lépcsőn óvatosan bekukkantok a konyhába.Kíváncsian tekintek körül, és látom, hogy Martin a konyhában áll, és palacsintákat süt az én kedvemért. A meglepetéstől ámulok-bámulok, mert sosem gondoltam volna, hogy Martin ilyen ügyes a konyhában. Sőt nem is említette ezt a hobbiját. Olyan profin dobta fel a palacsintákat a levegőbe, hogy majdnem elszóltam magam. Közben érzem, hogy a szívem csordultig megtelik szerelemmel és hálával. Aztán Martin mosolyogva felém fordul. -Szia szívem! Hallottam ám, hogy erre felé settenkedsz. -üdvözölt. Karba tett kézzel besétáltam a konyhába és adtam neki egy jó reggelt csókot. -Szia!- vigyorogtam rá. -Látom mégis rajtad maradt az ingem.- mutatott rám a fakanállal. Gyorsan végignéztem magamon és valóban az ő felsője volt rajtam. -Be van dobozolva a pizsamám.- közöltem vele, mintha nem tudná. Aztán lassan nekidőlök az ajtófélfának és egyre inkább érzem azt, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy egy ilyen csodálatos emberrel élhetek együtt.

A nap végére sikerült kidobozolnunk a cuccainkat. Bár még nem az igazi, de legalább sikerült rendet rakni a lakásban. Szerencsére vasárnap volt, így volt még kis egy szabad napunk egymással. A lakberendezés után fogtam magam és lehuppantam a kanapéra. Elővettem a mobilomat és elkezdtem körbe fotózni a nappalit. Aztán elküldtem Millának és Rékáéknak a képeket. Odett egyből szívecskés szmájlikat küldött, Milla pedig visszaírt, hogy gyönyörűek vagyunk. Réka is reagált, ő pedig egy sütis fotóval viszonozta a gesztust. Boldogan felnevettem a kép láttán és visszaírtam neki, hogy most már tudja hova kell küldeni a kóstolót. Pár perc netezés után felkeltem és elindultam a fürdő irányába. Kedvet kaptam a zuhanyzáshoz, így azonnal levetkőztem. Körülbelül öt perce állhattam a zuhany alatt, amikor hazaérkezett Martin. -Szia Irina! Megjöttem!- szólt be a fürdőbe. -Szia! Mindjárt készen vagyok!- mondtam neki csukott szemmel, mivel éppen hajat mostam. Aztán meghallottam, hogy a pasim benyit a fürdőbe és ledobja magáról a ruháit. Hirtelen mögém mászott és belecsókolt a nyakamba. -Szia!- üdvözölt és elkezdte masszírozni a fejemet. -Uhh.- sóhajtottam mivel  jól esett az érintése. Amikor Martin végzett a hajmosással óvatos mozdulattal leöblítette a hajamat. Pár másodperc múlva következett a balzsam és azt is bele masszírozta a hajamba.-Ezt csak rá kell kenni.- kuncogtam neki. A pasim nem szólt semmit, ezért inkább élveztem a pillanatot. Éreztem, ahogy éri a fejemet a vízsugár és lágyan lemossa a hajamról a balzsamot.

-Mondd mitől vagy mindig ennyire dögös?-kérdezte.-Tőled.- és a válaszom után szenvedélyesen megcsókoltuk egymást. Kis idő múlva Martin elzárta a csapot és kiszálltunk a zuhanyfülkéből. A kezébe adtam az egyik törölközőt a másikat pedig magam köré tekertem. Miután egy kicsit megszárítkoztunk elkezdtünk fogat mosni a mosdónál. Fogmosás közben Martin néha lefröcskölt vízzel, én pedig vissza vágtam neki. Egy darabig nevetgéltünk utána végeztünk a fogmosással. Ezután elindultunk a hálószobába és megmasszírozott engem. -Hú ez nagyon jó.-mondtam neki. -Mivel mostanában nagyon feszült vagy, gondoltam megleplek.-hajolt a fülemhez. Amikor végzett velem oldalra mászott és megcsókolt. -Köszönöm.- mondtam neki hálásan. -Szeretlek szívem.-mondta majd megfogott és magához ölelt.