A Gyulai Almásy-kastély

Ahogy odaértünk Gyulára, rögtön tudtam mit kell majd megnéznünk! Jó előre kiszemeltem magunknak az Almásy-kastélyt, hiszen ezt nem lehetett kihagyni! A szálláson az egyik alkalmazott is ajánlotta nekünk ezt a programot. Így csütörtök reggel gyorsan megreggeliztünk és neki indultunk a városnak. Csodálatosan sütött a nap, de így is nagyon hideg volt, jól bebugyoláltuk magunkat a kabát alá, így bandukoltunk a város utcáin. Mit kell tudni a kastélyról? Hoztam egy kis ismertetőt.

A török hódoltság visszahúzódását követően Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majdnem egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét ő telepítette újra magyar, német, szlovák és román telepesekkel. A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.

A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.

Az épületben három alkalommal járt uralkodó; 1807-ben I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika (Napóleon francia császár későbbi felesége), 1857-ben Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel, majd 1876-ban ugyan ő egy hadgyakorlat alkalmával járt a gyulai kastélyban.

Az Almásy-család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc, róla kapta a nevét egy mezei juhar az említett parkban. Nem ez volt az egyetlen kastély az Almásyak birtokában sem, övék volt a kétegyházi is, melyet a XIX. században Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban bővíttettek, valamint a sarkadi klasszicista kúria is. A kastélyban színházterem is volt. A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténete szempontjából kiemelendő, hogy az Erkel család három generációjának tevékenysége kötődik a kastélyhoz.

Mivel a kastély berendezési tárgyai 1945 után eltűntek, az állandó kiállítás készítői úgy döntöttek, másolatokkal, interaktív eszközökkel és jó ötletekkel, megfelelő tartalommal töltik meg a teret. A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak arról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, kinek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Gyula belvárosában, a várral szemben, a Várfürdő szomszédságában található.

forrás: https://gyulaikastely.hu/